Posted by
Posted in

Gyöngyszemek

Edit Szabó : Gyöngyszemek Kiskertnek a tarkasága belesimul láthatárba, kikeleti tavasz jött el, minden virág életre kelt. Vészeltek át hosszú telet, őrizték a gyökereket, mélyről törnek most előre, új tavasz köszöntésére. Bimbók nyílnak sárgán, kéken, gyöngyszemek a tündöklésben, illatárjuk csalja méhet, a nektárjuk ad életet. Nyílj ki minden virágszirom, gyöngyvirág is illatozzon, ablak alatt hatalmatok […]

Posted by
Posted in

TŰZZEL NE JÁTSSZ

TŰZZEL NE JÁTSSZ ALLEG/L/ÓRIA   Fakardodat dugd végre hüvelybe, válogassál játékok közt, keress: jól áll neked kisvasút s a labda; ne gondolj hát folyton csak a harcra! Öldökölni rendkívül unalmas.   Nehogy úgy járj, mint egykor elődöd, bár ő keresztényeket üldözött. Kellemetlen embereket rendre, maga mellől sorban eltetette; kocsiversenyt egyedül megnyerte.   Agyad nem jár […]

Posted by
Posted in

Krisztust vagy Barabást?

Krisztust vagy Barabást? Megtört szivvel állok Krisztus feszülete alatt Múltidézés mellett jelenünk anakronizmusa maradt Mi megtörve a csendet, hatalmába ejti a lelket S a megtisztulás helyett,ez jelenti a terhet Mert nem engedi megtisztitani a lelkiismeretet Minduntalan keresztfákat szórnak utunkba Ha rágalmazást elutasitom: tüskét hintenek hajamba A gendervita a média forrongó katlanában Világszerte robbanófej a terroristák […]

Posted by
Posted in

Virágoznak a cseresznyefák

Edit Szabó : Virágoznak a cseresznyefák Rózsaszín virágok erdeje folyónak két parti tengere, piroslik medreknek szélébe, visszanéz szemeknek fényébe, virágoznak a cseresznyefák. Nap fénye tündöklőn ránevet, szirmot bont rózsaszín kikelet, tengernyi boldogság integet, emberek szemével incseleg, virágoznak a cseresznyefák. Legelső gyümölcse a nyárnak, mézédes illata a vágynak, tavaszi virágzás reménye, hozzon az életük bőséget, virágoznak […]

Posted by
Posted in

Kifordítom zsebeimet

B. Mester Éva   Kifordítom zsebeimet   Minden zsebemet kifordítom. Hátha lapul valahol, valami működő akarat, egy morzsányi esély, kulcsra tapadt kód, egy borsónyi kovász, bebábozódott sérelmekből, kirajzó lepketánc.   Pár darab aprópénz, egy eltékozolt remény, egy összegyűrt meghívó, mi nem is volt az enyém. Zsebeim legmélyén törékeny gondolat, hajszálrepedésein szivárgó alkonyat.   április 3. […]

Posted by
Posted in

Friss levegőben

B. Mester Éva   Friss levegőben   Ablakom alatt tavasz virágzik, rózsaszín szirmú vágy citerázik.   Bújj kicsit hozzám, még közelebbre! Napsugár ívet húzz a szívembe!   Főzzél egy kávét! Illata mámor. Száz évre ébred csipkefa álom.   Ásít az ablak, léptünket várja. Friss levegőben nyissunk egymásra!   április 6.  

Posted by
Posted in

Megszólalt az örömóda II.

Megszólalt az örömóda   II.   Üstdobként dübörög a szív! Ott áll szemben az ellen, Tartásán látod, harcba hív; Mérkőzni akar veled.   Érzed, hogy nem ő az, aki Az igazi ellenfél. Csúf álarca mögött lapít, Bujkál előled, mert fél.   A sárba-tiport szabadság Vergődik gúzsba kötve. Kiszabadítaná magát, Éretted menne ölre.   És ekkor […]

Posted by
Posted in

Ismerős magány

Ürességben mélán felém int merengő fényével tapint, szaval egy ismerős magány.   Hívására öltözik a talány, csillogó kedvével cicomál, fut, siet, liheg és rám talál.   Könnyet dagaszt a sóhajom. Hát az érzések néha ilyenek: borzolnak, ríkatnak, bár figyelek   A lélek pedig, mint egy tenger szelíd s vad, telve végtelennel rabul ejt, táplál, rúgkapál. […]

Posted by
Posted in

Egy szellemesen megszerkesztett mese

Egyszer, egy veres pettyes gyermek fejbe vette, elmegy egy szeretett emberhez, s beletett rengeteg, eme egyed szerette eledelt  egy creelbe*. Ezekkel ment negyven percet, de egy teret szemelt, s letelepedett egy cseppet, nefelejcseket szedett, s nevetett. De elfelejtette, merre ment, mert elcsevegett egy rettenetes, fekete szerzettel, mely egyszerre megjelent. -Merre, merre te veres gyermek? Vereske […]