Posted by
Posted in

A KULCS

A KULCS Az előbb az jutott eszembe, micsoda kulcsot kaptam a kezembe. El tudom érni, amit szeretnék, ehhez nem férhet semmi kétség. Ez a kulcs ugyanis én magam vagyok, így csak tőlem függ, hogy a zárban merre forgok. Néhány ajtót végleg bezárhatok, és helyettük újakat nyithatok. Minden zárat másféle kulcs nyit, ezért változnom kell mindig […]

Posted by
Posted in

Eljött az ÉN IDŐM is! :)

Szia Mindenki! 🙂 Azzal, hogy elindultam azon a bizonyos pályázaton – amit a bemutatkozómban említettem -, egy nagyon nagy lépést tettem a célom elérése felé. Ez számomra egy hatalmas komfortzóna átlépés volt, hiszen eddig csak titkos vágyam volt, hogy sokan megismerjék verseimet. Aztán egy ismerősöm felhívta a figyelmem erre a lehetőségre, és szinte gondolkodás nélkül […]

Posted by
Posted in

Írótan folyam

– Igen, így van. Belekezdtünk a történetbe, és… – Már elnézést, hogy beleszólok, tisztelt kolléga, de ez a vége. Itt most összegezni kell és levonni a tanulságot. – Upsz, bocsánat. Akkor a tanulság az, hogy… nemstudom, itt mit kell mondani? – Gondoljon a naplementére, és nyugodtan engedje el a fantáziáját. Biztos eszébe jut majd egy […]

Posted by
Posted in

Boldogságkeresők…

Nemrégiben meglepődve olvastam, hogy a boldogságnak már 2013 óta létezik nemzetközi ünnepnapja. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlése március 20-át 2012 júniusában globális világnappá nyilvánította. Az ENSZ Közgyűlése kihangsúlyozta, hogy a “boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja”. Ez a dokumentum egyben fel is szólítja az ENSZ-nek mind a 193 tagországát, hogy “megfelelő módon” ünnepeljék is meg március […]

Posted by
Posted in

Önbizalmatlanság

– Maga még itt? – Jaj, ezer bocsánat, szerkesztő úr, de nem merek kilépni azon az ajtón. – Mi van magával, Géza?! – Hát, nem is tudom. – Magának nincs meg a kellő önbizalma. Na induljon! – Dehát ott a külső világ. Én inkább itt maradnék belül. – Marhaság, tegye ki azt a vesszőt, és […]

Posted by
Posted in

Üzen az ősz

Üzen az ősz Sarkunkban ezután az ősz toporog, fényereje erősen visszafogott. Lehet a tartalékot gyűjtögetni, közel a tél, az új évszak üzeni.   Ne gyászold búsulva a forró nyarat, adott tömérdek éltető aranyat! Öltöztesd fel a szíved színes díszbe, legyen minden vágyad kielégítve!   A küzdelemnek nem lehet kétsége, tekinteted vesd tetteid végére! Hőn áhított […]

Posted by
Posted in

A hazugság önmagában…

Hétköznapi pszichológia A hazugság önmagában lévő, önmagát generálja, És addig tartja fönt magát, amíg egy újabb nem degradálja. A hazugság könnyen eladható, nincs, aki moderálja És Az emberek lelkét ötödik hadoszlopként biz’ generálja. Politikai hazugság országot és embert rongálja. Vecsés, 2020. március 25. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Ezt a verset ketten írtuk

A „Százhúsz szonettből álló lírai rekviem”, ahogy Szabó Lőrinc e verseket nevezte, régi-régi ismerősöm. Bár már korábban is olvastam némelyiküket, először férjem halálakor lapoztam végig a karcsú kötetet.   És a gyászév alatt mindegyre visszatértem szonettjeihez A huszonhatodik évnek. Nekünk akkor huszonnégy év adatott. És mi történt most? Másodjára lám szűkmarkúbb lett a Sors: nekem […]

Posted by
Posted in

Hogy is van ez, gyerekek?

Hogy is van ez, gyerekek? Hogy az anyukátok így  megöregedett? Hogy múltak el ily észrevétlen az évek, hogy gyengült így meg a test és vált egyre szomorúbbá ez a lélek?   Hogy is van ez, gyerekek? Ti sem vettétek talán észre a változást? Nagyon gyors volt, szélnél sebesebb az ütem, néha azért lassíthatott volna! Vagy […]

Posted by
Posted in

Az összefolyó időről

Szétbogozni nem tudom. Összefolyik az idő. Régen is így lehetett, csakhogy időm se volt, hogy ráfigyeljek. Most viszont figyelek, és egyre kellemetlenebb beismerni: az idő összefolyik.   Az emlékek is mind veszendőbe mennek… Hogy mi történt pár napja, vagy valami tegnap történt-e, tegnapelőtt-e, vagy két, avagy három hete éppen…   Hogy ebben, vagy már abban […]