Ez a nap is úgy indult István számára, mint az utóbbi időben bármelyik reggel. Már megint nem hallotta meg az óra ébresztő zenéjét. Kapkodva és rohanva mosakodott meg és öltözött fel. Útközben jutott eszébe, hogy megint elfelejtett fogat mosni. Sietősen, feszülten érkezett meg a munkahelyére, ahol hentes-eladóként dolgozott régóta. Ugyanúgy bosszantotta most is […]
Február 18-i rendezvényünk következő részében a 60 év feletti alkotók kategóriája került sorra, ahol a helyezettek előtt a további sikeresen szerepelt és az összejövetelen megjelent alkotók jutalmazására került sor. Tuza S. Tibor, Kühne Katalin, Szohner Gabriella, Szolnoki Irma és Császár József A sikeresen szerepelt alkotóktól a következő munkákat olvastuk fel az eredményhirdetésen: Kühne Katalin: Átölelsz […]
Szárnyai alatt kél a szellő fészkéből kecsesen tova repítő aprócska, szertelen bódulattal suhintva felrázó hangulattal felkapja, emeli, megforgatja aztán bátran útjára bocsájtja, mint ősz s tavasz fogócskázás közben eltaposva a fagyottas telet, ám kíméli a perzselő nyarat had égesse a száraz bizonytalant, s ahogy halad, szalad a biztosba elnémulásától borul virágba egyszeriségének kihűlt hamuja.
Álmodnék veled Holdat csillámlót, világ-fényest álmodnék virág-rétet szivárványt, kacsintósat. Álmodnék ezer vázát ezer csokrot, tarkabarkát álmodnék tavaszringatót ölelésben fogant csókot. Álmodnék boldogságot mosolyodnak dallamot álmodnék végtelen órát oldó időtlenség pillanatát. Álmodnék tiszta vágyat örömkönnyet, nyughatatlant álmodnék álmot álmodót szárnyaidat féltve óvót. Álmodnék egy nagy követ feltörném és belegyűrném az álmosító csalódást szakítás búját, s fájóját. […]
Edit Szabó : Pénz hatalma a mában Azt mondják, pénznek nincs szaga ám óriás a hatalma, életednek fenntartása, létszükséglet megadása. Bizony ingyen nincsen semmi, nem kérdezik mit kell enni, nincs oly mondat,hogy majd holnap, a világon egyedül vagy. Nincsen pénzed, ki kérdezi hisz a lelked is szégyelli, egyik napról élsz másikra, forintjaid számolgatva. Jó lenne […]
Mögöttem az évek tucatjai gyűlnek s vágyaim tüzei lassacskán kihűlnek. Egy-egy csillogó szem még, ha dob is szikrát, elaggult testemen az tűz nélkül fut át. Hamvadó parazsam hiába kap már fát sóhajtás, fuvallat nem lobbantja lángját. Vagy mégis? Ha jöttöd közeledni vélem, alvó vágyam-tüzét fellobbanni érzem. Szívem fürgén dobol, az arcom is lángol s a […]
Kihalt már a mező s az erdő-fedte táj. Nincs madárdal sehol, csak kopog a harkály. Köd-tenger nyaldossa a völgyet és dombot s aggat a fagy fákra jégkristályból lombot. Az élő didereg, kacsingat rá a vég. Fehér paplant nem vet megkínzottra az ég. De lám! Apró fények milliárdja terem: az égi-fény áttör ritkult köd-tengeren. Lent is […]
Ablak üvegre tett csillogó virággal belibbent a vendég, ám percnyit sem tárgyal. Kúszik szanaszéjjel, de marad itt része, s nem tudni, tettének milyen lesz a fékje. Nincs már fákon levél, reszket minden ága, de nem táncát járja madarak dalára. Felhangzik néha ott hollók rekedt hangja, máskor erdő csendjét láncfűrész zavarja. Kis pataknak lassult csobogó futása, […]
Csillagot szült az éj, s deret hint a hajnal. Csendes most a reggel, s nincs madárdal nappal. Békakoncert sincs már, a tücsök is hallgat, gébics a tüskére bogarat nem aggat. Nem lehet hallani dalolgató rigót, s a szajkó is csendben lopkodja a diót, A környező tájat bűvös festő járja, s hirtelen színt cserél a fák […]
Még helyenként őrzi szőlőm a permetet. de hatása már nincs, nem roncsol életet. Lódarazsak falják a zsendült szemeket. A feltépett sebek vonzzák a legyeket. Ezerszám gyűlnek a több féle rovarok, s csapdákká válnak a műanyag flakonok. Sörrel ízesített cukros-vízzel csalok, s az elért sikeren szinte elámulok. Bújnak a rovarok lyukon át flakonba. Érzékelik nyomban, hogy […]
