Posted by
Posted in

A hóhért akasztják

A szirénázó mentő hangja nem töltött el rémülettel, ismerős volt számomra, csak eddig soha nem engem szállítottak, hanem én vártam a beteget az intenzív osztályon. A robogó autóban a hordágyon fekve a fák lombkoronája alapján próbáltam kivenni, merre járhatunk. A derekamban lévő lüktető fájdalom azonban visszaterelte a figyelmemet, és iszonyú pánik fogott el, mozog-e a […]

Posted by
Posted in

Az igazi anya

Sokan voltak az ambulancia, láttam, nem tudom befejezni a rendelést időben. És mindig jöhet valaki, akire több időt kell fordítani. A következő épp ilyen volt, bár ezt még nem sejtettem, amikor belépett az ajtón két elegáns asszony egy tini lánnyal. Kértem a kislányt, vetkőzzön le, addig kikérdezem az édesanyját a panaszokról. Nem látszott betegnek a […]

Posted by
Posted in

Fekete szalag

Régi történet ez,kis unokám,talán 120 éves lehet,egy városban történt,kis kertes házak,mindenki ismerte,tisztelte a másikat,kis liget,terecske,cicák doromboltak a padokon,virágok,fák,szinte idilli. Halkan jár  itt a tejes,délután kiülnek a kertbe, a fa alá,ott volt egy lányos ház,több magas fiatalember járt oda,anyám mesélte,mikor fiatal lányka voltam.A szomszédjukban élt tanító,a családjával,kettő eladósorban lévő lányaikkal,Margitka és Matild. Ide járt egy fess […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Történt, ami történt…

Rózsa Iván: Történt, ami történt… Ti keresztre feszített szentek! Gyertek hozzánk, csak gyertek! Ti, kiket elevenen megnyúztak, Kerékbe törtek vagy karóba húztak: Ti tényleg szenvedtetek! S legyen elég most ennyi nektek: Számon tart titeket az emlékezet; Mindez a szörnyűség megtörténhetett… Budakalász, 2017. szeptember 11.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A magyar akarnok

Rózsa Iván: A magyar akarnok „Ne szülj rabot, te szűz! Anya, ne szoptass csecsemőt!” A gond, mi minket Nyugatra űz: Minden család hiányol egy elmenőt… Krisztus halott vagy tetszhalott? A megváltás még várat magára… Másra nem számíthat az ember: Csak józan eszére vagy erős karjára. „Ágyútöltelék jelöltek kellenek! Sok igavonó barom!” – Gondolja magában a […]

Posted by
Posted in

Gödörben zajló áramlás

Gödörben zajló áramlás Alberto Giacometti: A kutya Esős napon, rue de Vanves-on tested útvesztőin görnyednek hasznavehetetlen, tönkrement gondolatok, függőséged cipeled, beleágyazódva a mába, csüggve, botorkálva, körbe járva utcáról, utcára, testeden tompulnak kiélezett kontúrok, nem tudni, mit hoz a holnap, jelened küzd az idővel, méri a szerelmet, a vágyat, az ölelést, belenyugvás emelte hullámok szaggatják sörényed, […]

Posted by
Posted in

Újra ősz

Menni, menni kell, merre, hogy is mondjam el? Valami űz, valami hajt, hallom a halk morajt, hol a víz csobban sárgul a zöld talpam alatt mozdul a föld. Hívogat az őszi fény, jöjj csak jöjj felém. Megyek az úton tovább, taposom a tél havát, s a tavasz szikrázik rám , új élet fakad a fán, […]

Posted by
Posted in

Az enyészet

Ködfátylat szaggat kósza napsugár, az ősz kukucskál az erdő sátorába. Halkan csobban a kis patak, lics-locs, fekete tinta, alig hallik hangja. Levelek közül kirí egy piros pötty-paca, vörös folt. Az enyészet jelzi jöttét, rőt-kosztümbe bújtatja a fákat.

Posted by
Posted in

A MEGSZOKÁS HATALMA

A MEGSZOKÁS HATALMA   Ma már meg lehet szokni mindent, a szabadságot, a fogdát, a félelmet, ha dobog itt bent, a szomszédban gyújtott bombát,   a teli tányért, az éhséget, az árnyékot tested mögött, a tűző napot, ha megéget, s a szájat, ami szembeköpött.   Ma ezek nélkül nincsen Világ, – a nemre is mondhatsz […]

Posted by
Posted in

Fájó szerelem

Edit Szabó : Fájó szerelem Tükörvers Nélküled nem ragyog a két szemem, nélküled nem élet az életem, testembe hiányod beköltözött, testemben hiányod a börtönöm. Bordáim közt a szívem úgy dörömböl, múló évek hozták be a göröngyöt, lelkem mélyén gyökeret vert a szíved, felettem sírhant lesz a szeretlek. Érted ragyog kéklő szemem sugára, véled lehet az […]