Posted by
Posted in

Nem hagylak elveszni!

A regény olvasásához a Naruto c. anime ismerete szükséges. Jó szórakozást! Nem hagyom! Kész, ennyi, döntöttem! Ha senki nem képes rá, akkor majd én! Miért nem érti meg senki, hogy ha egy veszélyesnek tartott személyt kiutálunk magunk közül, azzal csak magunk alatt vágjuk a fát?! Azzal csak magunkra haragítjuk a szerencsétlent! Jó, Naruto speciel pont […]

Posted by
Posted in

Dinnyeszezon

Edit Szabó : Dinnyeszezon Kongasd héját hogy kopogjon, dinnye léke had hasadjon, piros színe mosolyogjon, fogaid közt úgy ropogjon. Szájad szélén csorog leve, látod Isten eledele, teli szájjal harapj bele, megszólalni se tudj tőle. Fekete a dinnye magja, ezt ültette el a gazda, palántázta, nevelgette hogy termését megteremje. Igen gondos a kertésze, milyen édes görögdinnye, […]

Posted by
Posted in

Amneris

  Amneris   Hatalom kegyeltje, bíborban s aranyban született, Istenek csókjától fogantatva, s széltől óvva neveltetett.   Milliók életén taposhatsz, papot s tanácsost alázhatsz, tagadhatod a Napot s a csillagot, Istened magad vagy, mondhatod.   Mindent megtehetsz, bármit elvehetsz, vágyhatsz szolgára, kincsre, egyet nem kapsz meg sosem.   Kincsért, hatalomért szerelmet nem vehetsz, érzések tisztaságában […]

Posted by
Posted in

Turandot

Turandot   Császár lánya, nagy Kínában! meghallod-e hangom másik tartományban? Híred eljutott határokon túlra, még a Nagy falon is átjutott, szomszéd országokba! Nem szépséged hirdetik, de tudásod, bár szolgálóid mondják, bőröd alabástrom, mit burkolnak sanghai-i selyembe, brokátba, s körötted fújnak aranytrombitákat. Hideg vagy, mint a kő, körülvesznek kérők, de Te uralkodónak akarsz látszani, mindenki előtt. Vagy […]

Posted by

Könyvajánló – Deák Mária: Tündérlabda

Szerző: Deák Mária Kötet címe: Tündérlabda illusztrálta: Deák Mercédesz leírás: 70 oldalas keménytáblás verseskönyv megjelent: 2017 júniusában Kiadó: Holnap Magazin ára: 2200 Ft Megvásárolható a Líra könyváruházban Ajánlás Deák Mária lírája varázslatos világba repít minket, a szerelem világába. Bátran, nyíltan, hol finoman, hol szenvedéllyel ír a megtapasztalt és elképzelt szerelmi élményekről, érzésekről. Ritkán olvasunk női […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Renitensek és szélkakasok

Rózsa Iván: Renitensek és szélkakasok Mindig is voltak renitens, antiszociális egyedek, akik nem tudtak beilleszkedni. Pedig szerető keblére ölelte volna őket az emberiség! Az emberi fajra jellemző a szeretet. Az mellékes, hogy a történelme népirtások sorozata… Mindig is voltak, akik nem fogadtak szót és lázadtak. Nem vettek példát az alkalmazkodó tömegről. A birkák szeretik, ha […]

Posted by
Posted in

A mának élj

Edit Szabó : A mának élj Mosolyogva szállnak fel a dalok, nem hallatszanak néma sóhajok, kék szemeknek vidám ragyogása, férfi lelkek fellegekben járnak, ringó csípőn hullámzik a haja, kósza szellő vidáman borzolja, ruganyos léptek izmos lábakon, súlytalan szépségű asszonyok, tekintetük mélyén oly édesek, repülnek, végtelen merészek, büszkeség tartja fejüket magasra, az örök nőiesség csalhatatlansága, mert […]

Posted by
Posted in

Németh Ágnes: A Vadász – előadja: László Zsolt

Németh Ágnes: A Vadász Vadat űz Minden éjjel Üldözi vassal-vérrel Torok vagy szív Nincs kegyelem Kés vagy kard Ez nem győzelem Mert aki vadat ejt maga is vad marad s nagy vihart arat a vasakarat Vadul szeret Vadul gyűlöl Vadakat hiába űzöl Szíved csak egy vadra vágyik Kiért megölnél bárkit Ő az kit vadul szeretnél, […]

Posted by
Posted in

Kovács Viktória: Ki lehetsz? – előadja: László Zsolt

Kovács Viktória: Ki lehetsz? Ha sírok, te kinevetsz… vajon akkor ki lehetsz? Sebemre tapasztod hűs kezed, ha fáj. Csak épp hiányzik alóla a tisztító orvosság. Kifésülni hajam nem szórakoztat el rég. Levágod mind, csak ne jajveszékelésre kélj. Az étkem asztalodon is már csak kihűlve ér. Borúval tálalod, s a desszerted keserűség. Ha tépni támad kedved, […]

Posted by
Posted in

Juhász Anikó: Játék és Pompeji – előadja: László Zsolt

Juhász Anikó: Játék és Pompeji Zöld békaemberek a bunkerek, s úgy úsznak a mozdulatlan tájban, mint levelek a repedt vízsugárban, maguk alá húzva a testesebb levegőt. Ujjunkat nyomkodjuk a mába, e visszafordult vulkáni tufába, s csinálunk magunkból lélegző Pompejit. Fatuskót görget egy medve, jön az erdő is, homályba kötözve, két lécből alákerítve lába. Az időhöz […]