Posted by
Posted in

Ha egyszer erre jársz

Ha gondolsz rá, hogy újra láss, nézz be hozzám! Várlak, kedves. Ne félj, a múlt nem zaklat fel, a szívem már szelíd, csendes.   Tovalibben, szellő szárnyán figyel egy régvolt darabka, csipkés felhőknek lágy ölén múlt képét űzi, zavarja.   Kutakodok emlékek közt: – első randevúnkra várok, virágot hozol, jössz felém, szerelmes gerlepár egy ágon… […]

Posted by
Posted in

Anyám álma

Anyám álma a békességet vágyta, csendesen libbent sóhaja a légbe, ha apám borgőzös hangja harsogott, behúzódott egy csendes helyiségbe.   Anyám rendkívül egyszerű asszony volt, tetteit kísérte szolid szerénység. Szalmával tömött kemény derékalján született méhéből öt kis reménység.   Anyám keze alatt égett a munka, libát tömött, gázolt állatok almán… robottól megkérgesedett tenyere, mint bársony, […]

Posted by
Posted in

Erdei pihenő

  Hallgat a táj. Sejtelmek és titkok. Víz csobog, csilingel hegyoldalban, bukdácsol le sziklákon, köveken kavics-mozaikmedrű patakba.   Zöld lombsátor a kékes ég előtt, pufókon pöfeteg felhőpöttyök, hasukat aranyfényben fürdetik, virágokon zümmögnek a böglyök.   Nyugodt, szépséges léleksimulás, lustán hömpölyög a folyó tova, a mozdulatlan felszínen szinte mint tükrön, csillog a Nap sugara.   Szellő […]

Posted by
Posted in

Eddig nem locsolkodtam!

Eddig azt sem tudtam, mi az a húsvét hétfő, De mondták, ha elmúlik a hó, az is eljő. Érzem a tavasz illatát… van itt hólapát! Tegnap tavasz volt… ma még hallom a tél szavát. Kölnim befagyott, Nem kérek mustot, Kellene meleg dzseki… Szabad-e itt locsolni? Vecsés, 2013. 03. 30. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Adjon Isten… locsolnék

Adjon Isten, ház uram! Jöttem, locsolni akartam. Nem Önt persze, hanem a nőket, Uram engedjék, kérem Önöket. Látom, van itt sonka, pálinka, Látom, vendégeket várnak ma. Én itt vagyok a kölnivel, Locsolnék szép szerivel. Nos, akkor kérem, van nő itthon, Vagy levezetem dühöm a főtt tojáson. Hívjanak meg kérem, sonkára, tormára, Utána csak locsolhatok nőket […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Karanténban

Rózsa Iván: Karanténban (Haikuk) Karanténban, mint Majmok nemzeti parkban, Várunk szebb jövőt… Karanténban, mint Tág ketrecbe zárt állat, Maradj embernek! Elkülönítve, Karanténban nézel fel A napos égre… Csak a vírus dönt Sorsod felett? Megtudod A karanténban… Orvosok halnak, Míg mi a karanténban Várunk szebb jövőt… Mi karanténban, – A kényúr rendelkezik A sorsunk felett… Jó […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kárörvendő varjú

Rózsa Iván: Kárörvendő varjú Karanténban tehetetlen; Ember, a telhetetlen; Most mentő oltásra vár: Szólt a varjú: kár! kár! Budakalász, 2020. április 6.

Posted by
Posted in

Kétfrontos küzdelem

Kétfrontos küzdelem. Időszámításunk kezdetén a Szentföldön Felbolydult minden mit meghagyott a vízözön A Krisztust elárulók hamis tanúként szerepeltek Gyilkos vágyaiknál mást nem is ismertek Sajnos kétezer év után is a sátán ármánykodása A gyenge emberi jellemet könnyen vette hatalmába A hatalomból kihagyott vezető politikusok Vagy nem kaptak ismét magas kormányzati pozíciót Átültek a másik oldalara […]

Posted by
Posted in

Hálás vagyok

Hálás vagyok a reggelért hogy a nap sugara ma is elért. Felszabadultan tartom oda arcom a fénybe beléphetek egy új napba, egy új érzésbe. Hálás vagyok hogy van kertünk és nem kell négy fal között csücsülnünk. Imádom az összes fűszálat, virágot ami belepi ilyenkor az egész világot. Hálás vagyok a kiskutyám mosolyáért, és hogy nem […]