Egy lelkembe maródott érzés utamon mindig is elkísért, bennem lapult, s egyben körülvett, és tudom már, hogy ez mennyit ért. Most már ismerem e kincsemet, mi bőrömbe beléivódott, adomány, mit nem felejtek el, sem a szülői kart, mi óvott. Ezt nem veheti el senki sem, híg velőmig, csontig átitat, ajándék, s nincs rá […]
Rózsa Iván: Kinek a dolga? Köhögött egy bolha, Nevetett egy lepke. Bár nem Isten dolga, De vigyáz az emberekre. Budakalász, 2016. december 16.
Rózsa Iván: 85 Jahre-ein langer Augenblick Du hast in deinem ganzen Leben mit Holz gearbeitet, Du machtest gern lange Spaziergänge im Wald; So ruhest Du an einem Baum, als ein neuer Engel im Himmel reitet: Das Leben ist ein Augenblick, wir folgen Dir bald… Budakalász, den 15.12.2016, Ruhe in Frieden Rudi!
Rózsa Iván: Végtelenek találkája Elindult a végtelen, És a végtelennel találkozott. Elszabadult minden, mi féktelen: Hiába minden, te átkozott! Budakalász, 2016. december 14.
Rózsa Iván: Szelek szárnyán Elkapott egyszer a szél… Repülj hát a szelek szárnyán! Mindenki, ki igazán él: Röhög azon, mi földi ármány… Budakalász, 2016. december 14.
Rózsa Iván: Névszentülés Egymás után mondják el nevünket, Neveink lassan megszentülnek, Ám a pribékek még diadalt ülnek: De az istenek lassan megenyhülnek… Budakalász, 2016. december 13.
Rózsa Iván: „Das Ewig-Weibliche” Mikor az emberiség bűneiért mást okol; Mikor a külvilág öl, már létben fojt; Mikor a világtudat is korcs és torz: Az örök nő még akkor is magához vonz. Budakalász, 2016. december 12.
Rózsa Iván: Telihold (Fellini: A Hold hangja) Mikor a Föld elcsendesült, Meghallotta a Hold hangját. Ekkor a Föld megkönnyebbült, És fiú megtalálta az anyját… Budakalász, 2016. december 12.
B. Mester Éva Fenyőillat Karácsonykor csillagszóró, szilveszterkor petárda, minden kis fény tüzet hordoz a megfakult világba. Halkuló dallam kerülget. Abbamaradt szótagok toporognak körülöttem. Érzik még, hogy itt vagyok. Forró gesztenye csókjában rám talál egy lehelet. Meg- meglódul egy gondolat, de visszafordul, tönkremegy. Az érvek csipkésre marták új hálóingem fodrait, ám […]
Kincsesláda. Parányi éltünk a nagyvilágban egy kicsinyke kincsesláda Mit megalkotott : két sejt szerelmes találkozása S hosszú útra bocsátotta Isten szent áldása Szülői védőszárny alatt emberi formát öltött Igy útravalóját,szivében talán egy életre megőrzött Fényben és árnyékban himbálózott hajója Mig engedte, őranygyala maradt a szószólója Örömben és bánatban kezét szorosan fogta Mikor levedlette a védőszárnyat […]
