Posted by
Posted in

Hétköznapok

A hétköznap is ünnep, A veled töltött pillanat. Nincsenek szerepek, Megjátszott életek, Mi vagyunk a nevetés, Oly természetes, A Te meg Én. Nem börtön ez, Nincsenek rácsaink, Az élet öröme rádkacsint. A csendben ülni szótlanul, Érintem körbe ujjaid. Látom, elmereng, Gondok emésztik , Az elme partjait. Néha mint hétköznapok, Küzdő harcosa, Megismerjük egymás kínjait. A […]

Posted by
Posted in

Lopott idő

Ellopom az időt, hogy több legyen, A percekből óra legyen. Ha velem vagy elrepül, mint a pillanat, A csend ellepi a napokat. A szerelem ideje végtelen, Nincsenek órák, nincsenek másnapok, Csak fénybe töltött nappalok Velünk van az idő, a jelen pillanat, Ülj ide mellém, öleld át a derekam. Forog az óra körbejár, ne fürkészd a […]

Posted by
Posted in

A polcok

Emlékek sokasága, Az élet polcain, Emberek, helyszínek, Helyükre kerültek, Elpakolom őket, Letörlöm a port, A múltamon. Emlékek a múltból, Kezembe akadnak, Feltűnnek régi, Elmosódott képek. Régi barátok, Családom képeit, Mind itt találom. Gyermekkorom, Édesanyám arca, Mosolya embersége, Velem maradt, Örökségül tőle. Múltam polcain, Találkozik a jelen, Összeköti őket, Az emlékezet. Magasba nézek, A polcok felett, […]

Posted by
Posted in

A mi kenyerünk

A mi kenyerünk puszta kenyér, A neve szerelem. Két kezünkkel bedagasztjuk, Szeretettel állni hagyjuk, Megkelesztjük, simogatjuk, Szerelemmel betakarjuk. Kenyerünket, frissen sütjük, Lágyságát befogadjuk. Asztalunkon megterítjük, Szeleteljük, elfelezzük, Óvjuk, védjük, megbecsüljük. Szerelemben, együtt esszük.

Posted by
Posted in

Vallomás

Nincsen egyéb kincsem ezen a világon, nálad drágább sincsen, kit szívem vigyázzon. Mint madár az égen, veled szabad vagyok, tudom én már régen, érted élek s halok. Látom a szemedben, abban megtalálom, mit eddig kerestem, minden vágyam, álmom. Szerelmem irántad a fénylő nap tüze többet nem kívánhat, a földön senki se.

Posted by
Posted in

Vagyok

Az vagyok, ki szívével érez.                                                                                                      […]

Posted by
Posted in

Nyár

borúsan sóhajt fel a nyár július havának derekán alkonyatkor meg-megáll napszítta mezők határán tüzes nyilai az esővel káoszba borítják a felhőket szikrázó szélviharral söpörnek fülledt éjszakai földeket dús lombok alatt elpilledt disszonáns tücsökzene ciripel feketéllő vizek fényiben sápatag holdsugarak ringnak el virágillatot lehelnek a rétek régmúlt korok mámora ébred madár dallamokban révedezve pilletánc kering a […]

Posted by
Posted in

La Campanella

La Campanella Megszólalt bennem is a kis lélekharang Nyolcvan évesen jól jött a figyelmeztetés Ne számold a perceket, legyél fegyelmezett Hogy tartalommal töltsd meg maradék életed A kis harang szava minden magyarnak szól A múlt bizarr emlékei füledben tán nem dúdol Agyad tán elborította a hamis ígéretek hada Nyelved megbénította a hazugságok szólama Kis harang […]

Posted by
Posted in

Böjt

Böjt Hazánk mindig egy burokba volt bezárva Kapuit külső ellenség gyakran kitárta Megtizedelte, életét böjtre kényszerítette Nemzeti összefogással a csapást kiheverte A tatár, a világuralomra törő török hordák A felkapaszkodó nemzetet böjttel sanyargatták Majd a mohó Habsburg dinasztiák támadták Népét sanyargatták, legjobbjait kalodába zárták A legveszedelmesebb, ha belülről bomlasztják Hamis ideákkal testét, lelkét nyugalmát feldúlják […]

Posted by
Posted in

Kérdéseim

Minden egyes nap és éjjel, azon gondolkodom én, hogy esik a világ széjjel, ott állunk a peremén. Eltűnődve e szép földön, mit az Isten teremtett, eszembe jut mindjárt, rögtön, régen milyen lehetett. Vajon volt-e harag ennyi, s felemésztő gyűlölet, hagytak-e az úton menni, vagy felrótták bűnödet? Szeretetből mennyi jutott, és az összetartozás? Volt-e aki hozzád […]