Apró gézengúzok voltunk Utcákon és tereken Késő estig kóboroltunk Nem várt még a szerelem Pincék mélyén, vastetőkön Kerítésen, kert alatt Cserkésztünk a nyirkos földön Elhagyatott házakat Városunk volt játszóterünk Kacagtunk egy részegen Szél borzolta kócos fejünk Bennünk élt a végtelen
Hazugságokkal teli Mocskos falú börtön Bukásodat ünnepli Lábnyomunk a földön Sebbe száradt ragtapasz Letépi a bátor Őszbe fáradt új tavasz Elmúlik magától Huszonegyedik század Lapraszerelt ódák Térdre hullott alázat Összetört karórád Megbicsakló mondatod Újjáépült várrom Bölcsességed átragyog Hetedhét határon Szembeköpött törvények Összekuszált vágyak Megrázkódó földkéreg Szidhatja anyádat Piszkot söprő áradat Gazdaságos béke Térdig kopott lábadat […]
Messze, messze Afrikában, mélyen bent a Szaharában, annak egy oázisában élt egy arab kunyhójában. Ő maga és három fia Éldegéltek napról napra. Amikor az öreg arab érezte, hogy lemegy a nap, itt élte napjára gondolt, a fiaihoz ekképp szólt: Vagyonomat most felosztom nem olyan sok, azt is tudom. Udvaron állnak a tevék, tudtom szerint pont […]
Irodalmi Rádió – Kortárs Verstár Pro sorozat rendező: Kozma Attila – főszerkesztő: Zsoldos Árpád Török Nándor: Több mint sírvers Ott fenn test nélkül, ha egyszer járok, lelkem megbékül, s lenn rád találok, hogy legyen erőd elhagyni engem, szíved egy erőd gombolt ingemben, fehér a vászna, lengeti szellő, hideg se ráz ma, ő mégis eljő, félkészen […]
Irodalmi Rádió – Kortárs Verstár Pro sorozat rendező: Kozma Attila – főszerkesztő: Zsoldos Árpád Jacsó Pál: A szőlőszem álma Már megkerget minket az őszi szél. Rejtelmes ködfoltok mögött a lámpafény, tompán ragyog. Mégis átvágva a tejfehér utat, homályosan és sejtelmesen- hívogatón, a pincék felé mutat. Vannak itt lelkek is az ajtók mögött, vagy magára hagyott […]
Irodalmi Rádió – Kortárs Verstár Pro sorozat rendező: Kozma Attila – főszerkesztő: Zsoldos Árpád Jacsó Pál: Zolika a síneken Zolika mosolyog a képeken: ártatlan, épp alig nyolc évesen. Zolika lenn guggol a síneken, álmai még túl az üveghegyen… Zolika szemében ott a kékség, a jóravalóság és csibészség. De van-e Zolikának igazsága, van-e Zolikának szép jövője? […]
Fején a szakadt kalapja, Szalmából font a haja, Rongyos kabátkában, A kert szolgálatában, Madarakat ijesztget, Kiket gyakran elkerget, Barátja nincs neki, Csak a magányt kedveli, De most gondolt egyet, Tovább ő sem ijesztget, Elég volt a csúf ruhából, Nem kér többet e munkából, Felöltözik új ruhába, Így lesz a madarak barátja!
Volt valahol az országunk legszélén egy végvár. Békeidőkben csak a végvári vitézek laktak ott, élükön a várkapitánnyal. Most nem volt ellenség a láthatáron.A vitézek játékosan kardoztak,vidáman teltek a napok.Csak egy kis vitéz kószált álmosan egész nap, majd elaludt a vár udvarán.Ugratták is eleget szegényt, de nem árulta el álmosságának titkát. A várkapitány fülébe is eljutott […]
Az mindig nagyon jó,ha fogod a kezem. Nincs is jobb annál,ha itt vagy vagy velem. Mikor párna csatázunk,és jókat nevetünk, Vagy csak éppen erre-arra együtt mehetünk. Szeretném,ha mindig büszke lennél rám Még akkor is,ha tudom van hibám. Most még kicsi vagyok,de ha nagy leszek, Én leszek ki Neked mindent megveszek. Te tanítottál meg arra mi […]
Ha egy varázspálcám volna, ma minden Anyáról szólna. Varázsolnék szivárványt az égre, megvalósítanám az álmait végre. Ha egy varázsecsetem is lenne, akkor még könnyebben menne. Vidám színekkel venném körül, mivel szeretem ,ha Anya örül. Ha mosolyt látok a szemében, varázsolnék,mint a mesében!!! / Vivi.( 8.éves ) /
