Esti mélázás Bekandikált a hold az ablakon, és súgott számtalan pajzán gondolatot. Fényével ölelt millió csillagot, kacsintott nagyot és csak ragyogott. Fejemben táncoltak játékos mókusok és összekuszáltak minden gondolatot. Nagy lett a zavar s csak bámultam a holdat, közben töprengtem, a királyfim hol van? Így múlt az idő, szemem lecsukódott, szabadon engedtem minden gondolatot. Aludni […]
Bordakosárba pakolok mindent, mi számomra fontos innen. tüdőbe szívott pesti levegő, rekeszben tárolt szerető; szív alakú dobozban lüktető, változás ellen tüntető régi szerelem; (Meglellek-e majd Szegeden?) két pitvar között folyó vén Duna, vitorlás billentyűk véres otthona. Lánc(híd) köt ide, kosaramat a város zaja tölti meg. Szegycsonttal lezárva, bőrbe takarva helyezem biztonságba: kulcscsont a folyóba, emléke […]
Árnyékként követsz mindenhová, talán sosem állsz már innen tovább. Összetartozunk. Te vagy a látkép, a gát, ahol a Tisza medréből a szívembe átlép. Kőből faragott arcodon jégcsappá fagynak a pillanatok: élő szobra vagy önmagadnak, emléket állítasz a szívemben vívott csatának, határtalanságomnak lettél megfestett határa.
Rózsa Iván: Nap (Haiku-változatok) Ős-semmi után Ősrobbanás, lét-kezdet: Napok születtek… Létet adó Nap Milliárd évekig még Ragyog; ránk meddig? Ránk meddig ragyog, Lét biztosítéka, Nap? Élet fennmarad? Milliárd évek, Napsugarak még érnek: Föld, nem kell félned! Causa sui, Nevezzük őt Istennek: Napot teremtett? Önmaga oka, Világunk okozója; Hetedik napra… Napunk, Istenünk; Földi lét teremtője: Genezis, […]
Mint szervezet erjedése Úgy hasít át életlüktetést Idő, ez a találmány, S szorítja torokhoz a kést Mesterséges fogalom Amely változást szemléltet Koptatja valóság szövetét, Múltat örökké eltemet Halott fák és kopár lombok Hozzák lassú rothadás szelét, És a sétálóutcákon Látni boldogság vágott fejét Hanyatlásában elkorhad Vérrel átjárt életütem, Mi egykor nyitva állt […]
Ha olvasok, tévét nézek s rábukkanva egy új szóra, róla téged kérdeznélek, tudós vagy kiskorod óta! Hogy mit jelent, lám jól tudod, Annyi minden van fejedben! De ha mégsem, el nem unod A kutatást sok könyvedben. Sok-sok könyvben, lexikonban keresed te a megoldást, s atlaszok hosszú sorában… és félreteszel minden mást hogy […]
Nincsen rá szó, hogy hiányzol! Elmúlni tán soha nem fog. Szívem-lelkem ma is gyászol: Örökre rabod maradok. Nincsen rá szó, hogyan vágyom látásodra reggel-este. És éjszaka sem jön álom téged kutató szememre. Ritka az oly pillanatom, mikor nem jutsz az eszembe, veled járok sok utamon, minden percben itt érezve kedves lényed magam mellett…
hozzád emelem lelkemet add Uram segítő kezed mindenkinek adj Istenem emberhez méltó életet üres létbe fényességet fázós télbe melegséget szeretetet teljességet reményt az elesetteknek a betegeknek gyógyulást hitet a hitetleneknek kik a rabságban szenvednek nyomorukból szabadulást szolgaságból szabadságot sötétből világosságot tisztaságot a fejekben szárnyaló tekinteteket virágokat a kertekben fiókát meleg fészekben hitet lángoló szíveket békességet […]
indultam hozzád sötét éjszaka óceánokon érted átkeltem azóta tízezer nap s éj telt el vándorlásom telve félelemmel hold ezüstje kísérte utamat barlangok mély homályában ködöt szurkáltam sajgó szememmel sziklák peremén is kerestelek havasi mezőn kéklő hegyeken társaim hiteles szavában kies völgyben zöldellő tisztáson aranyló napsugár melegített izzó parázs tüzével hevített oltottam szomjamat forrásvízzel repültem feléd […]
Krisztus Urunk feltámadása Isten áldása megváltotta az embereket búza teremhet gyommal teli kiszáradt földön iszkolt az ördög a mezőn nyílhat margaréta szarkaláb pipacs megváltozhatunk várt aranykorunk eljő újra rátalálhatunk
