Posted by
Posted in

Az élet utáni vágy

Valahová bekerül az életem, Perdül,fordul akár a világegyetem. Nem tudhatom előre ki lesz a kedvesem, Kilépek az élet kapuján, Egy nap reggelén. Ott állok a körforgás peremén, Járnak a gondolataim életem szerelmén. Kevés bennem a csalódás, Hív egy állomás, Hol könnyek törhetnek rám, Nem lesz alvó éjszakám. Ágyam egyedül marad árván, Egy kis munka vár […]

Posted by
Posted in

Tenger Hullámain

Tengeri hullámokon át evezek hozzád, Odaadom neked életem sorsát. Felfedeztem szívedet Tenger hullámain, Csobbanó vízbe repítettek vágyaim, Utánad evezek nem adom magam senkinek. Tombol bennem az adrenalin, Végig úszom tenger habjain. Hallom hullámodnak zaját, Beteríted agyam gondolatát, Partot érek szerelemtől fűtve, Szívedet mossák a hullámok. Te vagy akire várok, Tengerparton csorgó vízben állok, Szíved lett […]

Posted by
Posted in

Erőt adva

Sietek hozzád, hogy erőt adjak neked, Szorosan fogva kezed. Nem kell semmiért sem küzdened, Mindig Itt leszek veled, Erősnek kell lenned, Ne Hagyd Legyengülni tested. Az erőt szívedben is kell keresned, Felébresztve téged bársonyos reggelen, Arcodon simítom kezem, Testem erejével segítelek, Életet adva lelkednek. Erőt testednek a szívednek, Pillantásodból eltüntetem a fájdalmat, Testedbe fektetem energiámat, […]

Posted by
Posted in

Nyári kaland

  “Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (…) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott […]

Posted by
Posted in

A holtak napja

      A holtak napja   Még fogta a gyeplőt, gondolkodott. Mikor megalkotta a vörös szörnyet, határozott szándékkal tette. Szomorúan nézte a legszebb Planétát. Minden próbálkozása hiábavalónak bizonyult arra, hogy megelőzze lakóinak végleges, lassú pusztulását. Értetlenül nézte amint módszeresen lerombolnak mindent, kegyetlenül ölik egymást. Szelíd követeket, figyelmeztető jeleket küldött, eredménytelenül. Követeit elzárták, kísérletek sorozatait […]

Posted by
Posted in

A semmi közepén

  A semmi közepén… Közelít az este, csend szorít és magány. Téged várva nézek ki szobám ablakán Üres az utca, már sötét az ég, fura árnyékokat rajzol, a lámpafény. Ismerős vendég a tompa fájdalom, már csak emlék, a mosoly az arcodon. Illatodat őrzi a párna az ágyamon. Bőröm alatt érzem, zúgva lüktet a vérem. Remegek […]

Posted by
Posted in

Másnak lenni

  Másnak lenni…   Embernek maradni hogy lehet sordódni – mert a végzet vezet. Lassú kín, vergődve feljutni oda hol másoknak mutatni kell azt amit el kell fogadni. Mi a jó, mi a szép, más szerint? Ki dönti el, hogy legyint vagy int az akit követsz, kit tisztelsz mert ott a félsz, vajon majd megfelelsz? […]

Posted by
Posted in

Az egér

Egér motoz a kamrában, finom ebédet keres, nem talál mást a sarokban, csak penészes kenyeret. Sajtra fájna pedig foga, sárgára és nagylyukúra. Attól nőne, szaporodna egér család bent a lyukban.

Posted by
Posted in

A kérdések kérdése

– Nos, kedves Tim, várom a kérdést. – Már megbocsásson vezérigazgató úr, de miféle kérdést várna tőlem? – Tim, szólíthatom, Timnek? – Persze, hisz az előbb már megtette. – Látom, ön rendkívül ambiciózus ember és úgy gondolom, hogy jó szakember is. – Köszönöm, hogy elismeri az érdemeimet. – Tim, a vállalat maximálisan bízik magában. Úgy […]

Posted by
Posted in

Lepke

Lepke Rozsdás levél a földre hull, mint ahogy én gyanútlanul hullottam a tüzedbe, boldog naivan és bután repültem fényeid után, akár egy szédült lepke. Bevonzottál bűvölve és vesztemre voltam túl merész, elégtem karjaidban, Kifordítottál engemet, felemésztetted lelkemet, kutattál álmaimban. Aztán meguntál hirtelen és véget ért a végtelen, dobtál egy mozdulattal, azóta állok tétován, várok szívednek […]