Köszönöm, nyár, az erdő sűrű lombját, a viszontlátott madarakat, a szél borzolta búza szőkeségét, a föld szomját enyhítő langyos záporesőt. Köszönöm a találkozások örömét, az ismeretlen felé tartó utazást, az éjbe nyúló koktélos vitákat, a járda-széli kávézók hangulatát. Köszönök, nyár, mindent, amit tőled kaptam, s mert tudom, maradásod nálunk véget ért már, búcsúzom. Viszontlátásra! […]
Párbeszéd Istennel kép+vers+Oklevél
szómorzsányi akkordok a helyet más elképzelni, ha nem fordulhatunk el végleg a semmitől, mintha fény nélkül akarnánk sötétben látni. más helyett látni a fényt, amikor bennünk hajlik el az idő, amikor csak a sötét tolakodik a fény helyett. elhajolva az időben, kimérjük a közös távolodás és közeledés közti tereket, a közös köztest, a magunkban hordozott […]
Sötétedett. Gizi néni, a házigazda felesége, meggyújtotta a petróleumlámpát, és a konyhában kellemes meleg fény terült el. A fiatal tanítónő az asztal egyik oldalán másnapi leckéinek vázlatát írta, vele szemben Gyuri, a háziak hetedikes fia tanult. Pista bácsi, a házigazda, az ablak előtti alacsony munkaasztalánál épp befejezte a szomszéd bakancsának foltozását. Ha a kőbányában végzett […]
Levél egy megszületendő gyerekhez Van a mozdulat, a burokba zárt test és víz, a test beleolvad a végtelen folyamatba, van a molekulányi levegő nélküli lét, a létezés egészben, neve nincs, még nincs, van a mag, pontnyi győzelem, szívdobogás, a mindenek kezdete, a pezsgés, az áramlás, van a méh, a méhlepény, a bőr alatti […]
Döntések. A beiskolázás idején a gyermek még csak borsónyi élet volt Panka pocakjában, de már életjelét adta létezésének. A tanfolyam, kezdete lehetett volna egy felsőfokú iskola végzésének, amihez minden segítség kéznél volt. Vagy mégsem? Választania kellett volna a leendő gyermek és egy másfajta élet között. Sorsát az ember nem kerülheti el, de […]
Bonthatatlan fényvarázsban, hűvösen, lágyan, álmosan szívünkben hullámok gyűrűznek vörösen, ereinkben remegések szelídülnek, végtelen beszélgetések, mosolyok, csillogó szemek ébredésében rozsdás fények elnyelődnek, érveréseinkkel sodródik a dal, lüktetni kezd föld, ég, folyók, tengerek, földalatti vizek, csodák közepén egybeolvadnak nappalok éjjelekkel, szemedben égek el, s könny gördül a nap szeméből, csillogó cseppel, éjjelente csillagtengerrel, reszket […]
Őrvidéki séta. Jó sorsom azt súgta egy tavaszi éjjelen Ha nagyon akarod, megkörnyékezhet a szerelem, Ha a nyugati égtáj felé kinyújtod karodat Elrepülhetsz a múltba, s csodás világot találhatsz Nemzeti ünnepünk három napra bearanyozta, A honfoglalás örökségét napjainknak visszahozta. Az ország megcsonkitott virtuális kapujáig Hétrétország boldog múltjától a jelenkor válságáig Erdők övezte apró falvak elszórt […]
Edit Szabó : Lelked nyisd Fordul világ, előttem van rejteke, gondolatom most is ott jár előtte, mesze téved tekintetem előre, nem élhetek reményekben örökre. Sóhajtásom átrepül az egeken, hozzád érhet, túl mehet a fellegen, eszedbe jut szavaimnak ereje, benned rejlik a messzi végtelenbe. Nem felejted az időnek asszonyát, elengeded az időnek vasfogát, perelj velem,de két […]
Edit Szabó : Erdei tisztáson Évszázados fa tövében szép leány ül, könyv kezében apróságnak tűnik ember, körülötte virágtenger. Hatalmas nagy koronája óvón borul rá a tájra, zöld rengeteg égig felnyúl, törzse emberkézhez simul. Erős kérge védelmet ad, termetének hatalma van, óriási rengetegben, elterülve zöld mezőben. Zöld mezőben kék színtenger, körbe ölel, fű sem rebben, levendula […]
