Posted by
Posted in

Irgalom

Irgalom! Az évszázadok felhalmozott bűnei Felkiáltanak az égre Bűnbocsánat nélkül soha sem juthatunk Ismét a napsugaras fényre Nincs kivétel a vétkesek közt, csupán a szentek Ők is elbotlottak néha Mit jóvátettek, áldozatos életükkel Annyi az elkövetett bőn, mint fűszál a réten Dúskálhat a sátán lelke Hangos gúnykacajától a világ szinte be van telve Csak az […]

Posted by
Posted in

Vissza a természetbe

Egy kis tűz, egy kis szalonna A parton tiszta folyó mellett Ahol nem rég egy kutya ellett, Minden élet kialudna   Mert itt nyári éjszakákon Tüdőbe hatoló levegőn Mint az alföldi legelőn Érintetlen csend ül a fákon   Több nem kell a boldogsághoz Mint e csodálatos miliő, S mikor az éjszaka álmot sző, Zarándokolunk vadkacsákhoz […]

Posted by
Posted in

Kitárnám két karom

  Kitárnám két karom, úgy futnék feléd, odaérve, velük átölelnélek. Hozzád bújnék, mert félek, és mert úgy tartozom hozzád, mint fához az ág.   Kitárom a karom, szél repít feléd, tarts majd erősen, ha odaérek! Ha nem tartasz erősen, már el is estem, ez az, amitől mindig félek.  

Posted by
Posted in

Rácz Anita: Lili hercegnő

Rácz Anita: Lili hercegnő / Szeretettel Lili unokámnak/ Színes szappanbuborék száll a szélben, pompázik a szivárvány minden színében. Boldogan kergetőzik a gyermeki kacajjal, megadva magát a magasban szétpukkan. Lili hercegnő újabb gömböcskéknek ad életet, s ugrándozva vidám dallal köszönti itt őket. A bájos hangra felfigyel egy lila pillangó, s követi őt egy másik, e dal […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nem vagyunk bunkók, Boris!

Rózsa Iván: Nem vagyunk bunkók, Boris! Nem vagyunk nagyobb bunkók mi, akár a többi nép! Ha érzi, hogy szeretik: a nép engedi, hogy neveljék! Távolból bírál minket valaki, ki eleve bunkónak született: Mint magyar kollégája; rendet akarunk a világban, végre rendet! Budakalász, 2021. szeptember 4.

Posted by
Posted in

Őszi köszöntő

Őszi köszöntő. Ijesztően rövidülnek napjaink A hőmérő higanyszála is megrázta magát Ásítoznak a fák, Enyhülést várnak a hosszú hőség után Fellélegezenek utcáink A nyaralók sorainak távozása nyomán Furcsa hangulat szállta meg lelkemet: Ez az első szeptember , Melyben hivatásom, munkám megrekedt Nem ébreszt a vekker kerregő hangja Nem simogat a reggeli nap sugara Nem fortyog […]

Posted by
Posted in

Kár a füttyért

Kár a füttyért. A telt Stadionban zeng a fütty koncert Talán jogos a felháborodás De az ellenfél ősei Évszázadokon át Földrészeket tartottak birtokukban Ember élteket tartottak tarsolyukban Évezredekért szól a súlyos penitencia Rablott földi kincsek égbe kiáltanak Mi csak harcoltunk éltünkért S a nyugati félteke békéjéért s Hiába szabadultak Európa poklából Még midig jut nékik […]

Posted by
Posted in

Álom

(Ezen rövid alkotásom/vallomásom, mely rendkívül személyes és teljességgel igaz, nem is ajánlhatnám másnak, mint akinek íródott, szeretett feleségemnek.) Mik is az álmok? Egyszerű emlékképek véletlenszerű kavalkádja, vagy esetleg tudatalattink üzenetei, egy másik valóság, ahol belső szellemünk megtehet bármit? Nem tudom. Manapság már annak is örülök, ha vissza tudok emlékezni bármire ébredés után. Fiatalabb koromban más […]

Posted by
Posted in

Érezd a ritmust

Érezd a ritmust! Csábító dallam, lüktet a véred, figyelj a hangra, maga az élet, érezd a ritmust, rázd le a láncot, hullámzik tested, érezd a táncot. Forró az éjszaka, izzik a láng, elragad a zene, éled a vágy, járod, a szambát nem figyelsz másra, csak a lendületre, a mozgásra. Hallgass a szóra, figyelj a dalra, […]