Posted by
Posted in

A zátonyon túl

  Oliver mindössze nyolcéves volt, amikor először pillantotta meg a szigetet. Azon a szombat reggelen lent üldögélt a tengerparton, a fák alatt, ott, ahol a juharerdő haragoszöld sűrűje véget ért. Kavicsokat dobált a vízbe. Mindössze két napja múlt annak, hogy a városi kápolnában elbúcsúztatták Leon nagybácsit, aki három hete elhajózott már, és nem tért vissza. […]

Posted by
Posted in

Sors végén

Elment felettem az idő, annyira, hogy elmúlt az élet, Életemben én voltam a pech-király… ember így mivé lett? Elment felettem az idő, annyira, hogy elmúlt az élet. Magányosan, -toporogva- ácsorgok a létvonatom üres peronján, A vonatom műhelybe ment, mert jött a nyár és javítani kell ablakán… Magányosan, -toporogva- ácsorgok a létvonatom üres peronján. Hol toporogva […]

Posted by
Posted in

Apám satu

Apám satu (egy gyermek panasza)   Apám, mindig satu vagy! Ölelkezel a tatuval, Megbirkózol a manusszal, Kezedben marad bajusza. Bezzeg otthon egy papucs vagy. Anyát becézed mamunak, De ha kilógsz a faluba, Futsz kocsmába, a Kakukkba, Felest gurítasz, ma huszat. Ó, apám, újra satu vagy!

Posted by
Posted in

Éjjeli szösszenet

00:10 Lennék már túl ezen. Rajtad. Rajtam. Rajtunk. Kettőnkön. Szavaid belém égtek, bár feledni és  engedni tudnám őket. A percek telnek, ám álmok a szememre nem jönnek. Üzenetek se jönnek többet tőled. Csupán a régieket  olvasom egyre  csak vissza. Képek,emlékek tárulnak elém, mik tán csak az  én képzeletem  szüleményei. Most láttam csak meg, hogy nem […]

Posted by
Posted in

A tudós bagoly

A tudós bagoly. Huhog, huhog a bagoly a csupasz fán Férgek, kukacok ámulva hallgatják Okos nagy fejét ide – oda ingatja Hallgatósága még táncra is biztatja A bagoly mindig csak a sötétet várja Akkor tudja igazán érezni jól magát Mert így láthatja sötét lelkületű nyáját Kik majd teljesítik a szívének vágyát A lombok közé rejtőzve, […]

Posted by
Posted in

Egy gengszterhez

Egy gengszterhez A szemeim csillogása kitűnt már A teher mi rajtam volt tovaszáll Lelkem fáj Tán jobb lesz így már Hazugságok pókhálójában eltévedtünk Lelkünk kietlen sivatagában lépkedtünk Az igazság felderült Az igazság úgy terült el Mint betonon a lőszer Szívembe kést döftél Haragod él Vérrel teli edényben lélegeztél Éltél hallottak közt Hallatlan mit tettél Ha […]

Posted by
Posted in

Vágyam, érzéseim

Vágyam… virtuális szerelem? És ha, tested birtokba veszem? Így-se, úgy-se lehet, Messze van a tested. Bíz’ így lenne, jó, ha kérhetem… Valóságom, álmom, úgy vágylak, Élvezném tested, így vadászlak… Ha összeér bőrünk, Majd, emléket őrzünk. Kart karba, érzékkel csatázlak. Érzések hálójából nézem, Ha, nem történik semmi, végem… Köztünk van ötven év, Itt már nem lesz, […]

Posted by
Posted in

Farsang van

Farsang van ! Ma már csak a farsangi fánk, S ifjúságom emlékei jelzik az időt A vidámság, a mosolygó ifjú arcok Mit elhomályosítanak a napi harcok Melyek izzanak a bűnös világban Mi ujjáéled a covid átkában Elrejtőzöm szobám sarkában Hol lelkiismeretem hadakozik: Hiánypótlásra félek nincs elég időm Pedig korábban volt lehetőségem Ifjonti farsangi lendületben Mosolyt […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A hülye ügye

Rózsa Iván: A hülye ügye Az eleve hülyének született még inkább hülye: A magyarok ügye már régóta nem az ő ügye. A hülyék hülyéje egyre inkább hülyébb: Továbbra sem szolgálja a magyarok ügyét. Budakalász, 2021. január 28.

Posted by
Posted in

Először Öleltél

Egy öleléssel kezdődött minden, Már akkor és ott éreztem, A benned rejlő vágyat, Hogy újra átölelhess, Érezd gyengéd ölelésem, Ahogy én is vártam a tiédre, Szinte már sóvárogtam érte, Egy ölelés volt csupán De mégis több volt benne, Sosem feledem el, Kopogtat a szívemben, Nem szűnik meg a kopogás, Ez az ölelés nem látomás, Tudom, […]