Posted by
Posted in

Holdfény (Moonlight, 2016) slam film kritika

Válassz identitást, kedved szerint. Ha gyenge vagy, Ordasok marnak, Nem csak kart és lábat, De lelket is, Létezik az emberi állat, Tudat zsigert koncol, Kivet gyengét, Aláz identitást, A kor vakult tükrében, Gyilkol másság miatt. S, ki-ki miképpen teszi? Magában a gyenge, Tűri balsorsát, Brancsban műveli az aljas, Vérszomját csillapítva, A szervilis aláveti magát, MEGTAGADVA […]

Posted by
Posted in

Jó Urak!

Jó urak! Ott fenn a magosban, Gondoltok-e néha ránk? Adtok-e nékünk kegyelmet? Enyhet a hitre? Asztalotoknál kenyeret? Jó szót az elesettnek? Gondolatot a gondra? Szép magyar módra. Párbeszédet, Nem süket némaságot, Logikát amit régen látott, Tettet a közjóért, Hol nem a szerzés a mérték, Ott hol a juss mint szó, Szegénynek is kijár, Nem vagyunk […]

Posted by
Posted in

A homok alatt (Under sandet, 2015) slam film kritika

Jó Hamlet kit kísért apja szelleme, S, dán tengerpart fövenyén kóborol, Úgy látok legyőzöttet, Győztesen vesztest, Embert ki önmagával vív, Elmét mely jajongva kiált, Sötét eszme karmában, Milliók vágóhídra hajtva, Az übermensch zászlaja alatt, Nietzschétől a gondolat, A gyilkolás démonáig. Egy eszme nevében, Gyermek harcosok, S, a hely legyen Ruanda, Vagy wehrmacht a haláltánc, A […]

Posted by
Posted in

Hiteltelen politika

Hiteltelen politika Valaki ököllel dörömböl a hátamon Kinomban levegő után kapkodom, Csaknem légüres térbe markolok Kétségbeesésemben segitségért kiáltok Néma,s üszkös marad környezetem Melytől sajog,majd hevesen nyilal fejem Elkeseredésemben lábaimat futásra emelem Valami megbénit, melytől földbe gyökerezem Hirtelen fanyar illat boritja orromat Melytől nyelvem szájpadlásomhoz tapad Verejték lepi el testem,és nem harmat Hideglelésem pedig libabőrbe torkollik […]

Posted by
Posted in

Ameddig

B. Mester Éva   Ameddig   Amikor közelít a szó, utakat bont fel, végtelent fut egy pillanat.   Ahogy a hajnal belobban, szivárvány feszül, csillag táncol az ég alatt.   Aminek jázminillata szirmait veszti, elfordul és magamra hagy.   Akiért lyukas harisnyás álmaim viselem, divatjamúlt ékszereket.   Ameddig puha göröngyök finom zuhogása felmenti majd az […]

Posted by
Posted in

Az én hitem

Edit Szabó : Az én hitem “Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga ?” Szemem előtt betűk szökkennek, életre kél a vers maga. Olvasásnak bolondja vagyok szerte hevernek kötetek, amíg élek ilyen maradok, kit érdekel, keveredtek. Minden reggel korán kezdődik, hajnali fény bekandikál, ágyam mélyen bekeményedik, hallani – kémény muzsikál. Tavaszi nap ébressz […]

Posted by
Posted in

A pillanat

B. Mester Éva   A pillanat   Feneketlen kutak szélén szédül egy pillanat. Horizont útjai mentén nem rohan, nem szalad.   Nem juthat a holnapig sem, tudja jól. Szomorú. Semmit gyászol az ölében, lelke a koszorú.   március 30.

Posted by
Posted in

ŐSZTŐL ŐSZIG

Szeretem az őszt. Sohasem az elmúlást, hanem a megújulás lehetőségét érzem benne. Mégis évek óta ilyentájt valami végtelen szomorúság üli meg a lelkem. A kertben végzett munka sem segít. Most is így van ez, amikor az avar összegereblyézése után leülök a kertem végében lévő kedvenc helyemre, a két fenyő alatti padra. A délutáni napfényben csak […]

Posted by
Posted in

Balatoni impresszió

Balatoni impresszió   Forró a délután. A kikötőbe igyekvő vitorlások habzó vízsodor nyomvonalán sorolnak egymás után. Vásznukat vadszárnyú szellő csattogtatja. A szél vihart ígér. Lilában játszik a szürkés-kék ég. Egy gyenge napsugár felhőt húz magára. Súlytalan pamatát fehér fény lakkozza. A vizet surrogva hasítják a könnyű hajótestek. Mire révbe érnek, leszáll az este.