Posted by
Posted in

A nyár, apályba hanyatlik…

Már őszül, vénülve a nyár és bűbáj vakítja a napot… Mi is őszülőnk… lassan elő kell venni régi kalpagot… Nyár is őszül és a saját apályát építi, Apálya mocskába, szinte magát beleveti… * Zörgeti, árva Kórót szél, magányában. Nagy társtalanság. Könnyező őszi ködben Vágyom még kezed csöndben. * Majd elgyönyörködők, hogy milyen piros lett hidegülő […]

Posted by
Posted in

Fura időket élünk…

Nemcsak fura… embertelen ez a világ… Billentyűtlen telefonok, Kilincs, zár nélküli ajtók, Agy nélküli “okos” barmok. * (10 szavas) Torz világban élünk, Már nem is beszélünk. Néhány üzenettel beérjük…? ** Óraállítás évente és kétszer! Csak a bolondok hiszik azt, hogy kétszer… Biz’ elég takarójából levágni, Petáknyit… másik végéhez toldani. * (10 szavas duó) Az óramutatóját […]

Posted by
Posted in

Hetven táján

(3 soros-zárttükrös) Csak kiderült, szenvedelem ez az élet, Hetven táján derült ki, ember mivé lett… Csak kiderült, szenvedelem ez az élet. (Senrjon) Sok évvel a hátadon Rádöbbensz, hogy még nem is éltél. Kín volt életed. * Későn jön rá az ember, Hogy még úgy igazán nem is élt. Eltolta létét. * Nemcsak, hogy kiderült az, […]

Posted by
Posted in

Holdfény az ősi jel

A holdfényt, TANQ –ban örökítette meg a szerzőpáros… Öreg Hold aluszik, Napsütésben semmit sem lát. Most még, napfény az úr! Kedvesem a Nap, alant jár, Ásítva szívem estre vár. * Este olyan derűs, Felhő nincs, meleg még maradt. De, már Hold is látszik. Nyári est meleget áraszt, Sarlóm ezüstös fényt fakaszt. * Jól beesteledett. Tóban […]