Posted by
Posted in

Erő nemzedéke

Most születtek Ti erre a Földre, Kaotikusan beteg időkre, Ti, az ártatlan gyermekek, Kik mosolyától még A zord szívű érzéketlenek, A minden hájjal megkent, Üzletnek szentelt hóhérok is Lágyan elernyednek. Bennetek ring a mélyzöld erdő, Ott, hol a Sors fedte mező Egyszer zúzmarás, másszor rügyező, Ti vagytok, ti lesztek: az Erő! Megérkeztek mohában fürdő kőre, […]

Posted by
Posted in

Őszi úri-muri! (Káposzta-feszt Vecsésen…)

Ajánlom e verset: Anci-aninak… Minden úgy kezdődött, mint tavaly Egész nyáron volt nagy hawaii. Tudtuk persze nyárnak is vége lesz Jön hűvös ősz… majd visszatekintesz. Minden úgy kezdődött, mint tavaly, vagy még az előtt, Savanyúság gyártók megmérkőztek zsűri előtt. Ez volt a szombati napi bevezető program, Már annyi, hogy ember a bőségtől majd’ megroggyan. Itt […]

Posted by
Posted in

Köszönöm, hogy szerethetlek

Hazánkat eső veri, vihar dúlja. Hazafi arcunkat a könny áztatja… Magyar! Harcolj a szép kis hazánkért, Istenért, hazáért, a családért! Óh, hazám, köszönöm, hogy szerethetlek, Ez tán’ elűzi sötét fellegeket… Köszönöm, hogy a fiad lehetek, Jó gyermekedként, mindent megteszek… Magyar vagyok én ide születtem, Magyar vagyok, ide köt életem, Magyar vagyok itt élek, itt lakok, […]

Posted by
Posted in

Zordon tömeg

Már üres a nyomor, a meghatottság, Ránk lőcsölték, nincsen jó megoldottság. Hajnalhírre fény szűrődik a leplen, Ez a mai világ és ez végtelen? Fényesség nincs, így már betelt az idő. Fényesség nélkül epedünk, ez minő? Az ég küld-e még üzenetet vagy már, Mert a zordon tömeg, már árnyékként jár. Bízzunk benne, hogy nem csak az […]

Posted by
Posted in

A lelkem útra kél

Mikor a lelkem útra kél, Elkíséri az esti szél. Mikor a lelkem jót remél, Halkacskán… zúg az esti szél. Szemem az alkonyat tűzébe réved, Oly szép, hogy az esti szél is eltéved. Lelkem azonosul a naplemente fénnyel, És szárnyal… szárnyal, a magasba zúgó széllel. Vecsés, 2012. május 11. – Kustra Ferenc József — pályázatra készült, […]