Posted by
Posted in

Don kanyarban vagyok, még élek…

Vágyakozás… versben, apevában, haikuban… Negyvenkettő, június tizenegyedike óta itt vagyunk, Akkor érkezett ide, talán elsőként, éppen a mi rajunk! * Csak Messzi Távolból Vagy Te velem! De, szívem Tied! * Itt Van még Illatod, Rám ölelted! Vágylak, de nagyon! * Juj, de szeretnélek szeretni, Könnyes szemeidet csókolni! Jó lenne, ha nem hullajtanád a könnyeidet Én […]

Posted by
Posted in

Don-kanyarban fekszek a bunkerban…

A lövészárokban, a terepen, bármikor érhet golyó, Itt bent a bunkerban, egy akna, biz’ nagyon is eltaláló… Ennek persze van egy nagy veszélye, ami bizony bekövetkezhet, Ha egy akna telibe talál, akkor a halál meg is érkezett! Két órás pihenőben vagyok, így éjfélkor, és az után, Kis vaskályha melegít, jó ez a kinti mínuszok után. […]

Posted by
Posted in

Don-kanyari élet-pályaudvaron

Idefelé, a homokunkkal támasztottuk az ablakot, Közben beszélgettünk, hogy ki és mit akarna, milyen harcot… Érdekes, azt senki nem vetette föl, ezt, ki éli túl, Semmit nem látva, csak néztük a tájat, nagyon botorul. Mindannyiunkban zakatolt a gyors élet-vonata Ahogy jött a hideg, lassan csökkent vágyunk halmaza… Lassan gyanús is lett, hogy ez a hideg […]

Posted by
Posted in

Don kanyar a hullámvasút alja…

Fronti létemnek, nyűgét, keservét kinevetem vagy elsírom… Ez az én hordozott keresztem, cipelem is… amíg, még bírom! A szélvihar itt zúgva-bömbölve tombol egész éjszaka, A lövészárokban beszélgetnénk, de elnyomja a szava. Aknák csak úgy robbannak, ide nem hívta őket senki, A katonák meg nagyon félnek, ezzel él itt mindenki. Itt a fronton, nehéz az életem, […]

Posted by
Posted in

Don-kanyarban harcolt a miért!

Magas, szürke a fal velem szemben, ködből kiépítve, Látom én, hogy ennek aztán nem lehet menni hegyibe… Itt az ismeretlent, nem világítja meg a boldog nyárias nap. Jókat eszik, alszik, megáld és küld a halálba, a tábori pap! Itt a ködből jön a halál, egy nagy repeszakna, vagy csuló képébe… Ha felrobban, elrepít minket a […]

Posted by
Posted in

Don-kanyarban dúl a reménytelenség

Vizionálós elmélkedés… A Don-kanyarban dúl-fúl a reménytelenség, A lélekben nő a kitörölhetetlenség… Ne keress, csak szépet, amikor egy kicsit lehet, hogy megállsz, Hátha, két lövés és robbanás között végül is rátalálsz… Szerezz jártasságot, a hazamenésről… álmodban, És vigyázz ne zizzenjen neked golyó… fölálltodban. Mert haza kell menned, vár a család és a Te tanyád, Öreg […]