Posted by
Posted in

Ős(z)i (n)agytakarítás

Már tudom, hogy nem tudom, hogyan ragasztja elmémbe energiáit a tapasztalat, mint ahogy e világon mindenki, én is csak megszokásból tömködöm  a tudattalant. De már tudom – életek munkája talán –, ha kifényesítem teletapétázott tudatalattim, derengeni kezdenek az évszázadok alatt leragasztott pincematricák, világossá válik az összes, elmén átszitált valóságkivonat és rétegelt home-made illúzió, ósdi vakolat. […]

Posted by
Posted in

Perseidák

Alkonyat tölti meg a galambpáholyt, szürkén turbékol szemben a háztető. Ma Szent Lőrinc könnyezik az éjszakai vásznon, végre nem az unalmas Nap-Hold keringő. A párkányra könyököl a mályvacserje, talán helyet cserélne a galambokkal, tölcséreivel hallgatózik, vajon engem kémlel? Éppen kártyázok a kvantumokkal. A lehetőségek paklija kiterítve, kedvem szerint húzhatok valóságot. A pillanat valamennyi kiterjedése mályvaszín […]

Posted by
Posted in

Versmagok

Apró versmagok is bennem élnek. Futó érzelmek, ha megöntözik, csírát bontanak egy költeménynek, s a gondolat papíron gyöngyözik.   Derűsen szól-e szivárvány-dalom, ahogy madárraj kavarog az égen? Szabadság szele lágy fuvallaton hitét bontogatja a messzi kéken?   Lesz-e ereje papíron szavaknak a józanság mércéjével hatni? Hitében megfakult jónak, igaznak, új szélként vitorlát bontani?   Bontanak-e […]

Posted by
Posted in

Álmodozás

Ringatózó lágy patak, habodba fürödnék, patak-menti homokban mezítláb futkosnék, hagynám a pillangót kezemre repülni, Napnak meleg fényét arcomon pihenni. Szállnék a madárral, repülnék a széllel, százszínű virágról mesélnék a Télnek. Álomba ringatnám erdőkben a fákat, hogy átvészeljenek hideg éjszakákat. Haranggal jelezném, ha jön a kikelet, s nem adnék a Földnek csak jó embereket!

Posted by
Posted in

Én és a múzsa

Újabban lelkemben vad viharok dúlnak, Szólongat, hívogat, csalogat a múzsa. Dalold el a lelkednek mély áradását, Letudva ezzel az élet tartozását! Isten a tanúja, mennyi bajjal búval Küzdöttem magammal, másokkal, s az úrral. Nem kértem senkitől soha sem kegyelmet, Olyat, mit megbántam nem is nagyon tettem. Tartozom magamnak, és kicsit talán a múltnak Hogy kiírjam […]

Posted by
Posted in

Esti elmélkedés

Jó lenni egyedül itthon a szobámban, Mikor már simulnak mellettem az árnyak. Révedni múltamon őszinte magányban, Az eső meg veri odakinn a fákat. Hány boldog nap tűnt el rohanva homályba! Emléke örökké szépítik a mámat. Feledek én most már mindent, mi megbánthat, A sok szép emlékem lelkemben föltámad. Föltámad, s elmémbe a vihar bevágtat, S […]

Posted by
Posted in

A hála érzése

Hétköznapi pszichológia Az emberek többsége képzetlen, értetlen e vonatkozásban. Sokan nem veszik észre jót, a szépet, elvesznek fogyatkozásban… A hála egy olyan szemüveg, amin keresztül szeretetet másként láthatunk, Élhetjük meg napjainkat, mit az életünk fontos embereinek adhatunk. (Bokorrímes) A pszichés kutatások szerint ez az érzés a természetessé is lehet, Ha sokat gyakoroljuk, mert akkor a […]

Posted by
Posted in

Mindenki csak farkas…?!

Hétköznapi pszichológia… Az emberek többsége kizárólag, csak saját érdekeit nézi, Közben meg a felebaráti szeretetről csak, papol. Emberek azt nézik, mik, a másikon átlépés lehetőségei És Még, segítségnyújtást is elmulasztandó, hátrafarol. A mai világban már, mindenki, mindenki ellen van. Szabadkézi… Vecsés, 2017. október 6. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Pozitívan hittem

Hétköznapi pszichológia Egész életemben pozitívan hittem, hogy előre haladtam De, téves eszmék, állítások rakása vezetett félre. Így öregen kiderült, nem mentem sehová, magam csak zsákoltam! Én Azt hittem van rálátásom, de nem volt… félre vagy egészre! Látod a hit sem mindenható. Szerencsém sem-nem volt, nem arattam… Vecsés, 2017. január 22 – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Ne alázkodj

Hétköznapi pszichológia… Kérj bocsánatot a gyerekedtől, ha kell, De, ne alázkodj meg előtte! Te vagy a nevelő! Ne vedd… gyereked szeretetét semmivel… Mert, Majd nagy korában fölöttébb amorf, torz lelkű lesz ő! Gyereked ne legyen tyúk-mell világmodell. Vecsés, 2017. június 8. – Kustra Ferenc – A 6 soros versformát én alkottam. 6 sorból állhat, a […]