Posted by
Posted in

Áthat a fájdalom…

Áthat a fájdalom, Mert sok minden megtörtént. Fájlalom. Áthat a fájdalom, Mert sok minden nem történt meg. Ezt fájlalom. Áthat a fájdalom, Mert sok mindent megtettem. Szívfájdalom. Áthat a fájdalom, Mert sok mindent nem tettem meg. Ez a szívfájdalom. Áthat a fájdalom, Mert sok elvárásnak nem tettem eleget(?!) Fantomfájdalom. Áthat a fájdalom, Mert nem öleltem, […]

Posted by
Posted in

Csatazaj

Pokolra jut, ki Belzebub sorába áll! Babilon városában fekete köd; a bűn sündörög. Ármány kúszik feléd, tűzben fagyott mosoly s forró üstben, Goebbels rotyogva röhög. Fondorlat, a rád bízott szabad akarat tövis és szilánk az új-régi gondolat kín és szenvedés, nyomában fájdalom, háború s halál. Emészt a bú, a gonosz vádakat kohol az elmékben lángra […]

Posted by
Posted in

Kegyetlen játék

Kegyetlen játéka rideg életemnek, rabja lettem megint álnok szerelemnek. Kihült szenvedélyen újra lobbant szikra, szép emlék árnyéka fátylat vet a múltra. Nem is olyan régen azt ígérted nekem, amit adni tudok elfogadod tőlem. Mégis csak játék volt pokoli ígéret, kíméletlen, hazug, fondorlatos vétek. Irgalmatlan szívvel dobtad el szerelmem, részvétlen hazudtad hogy még akarsz engem. Maradék […]

Posted by
Posted in

Minden tele fájdalommal…

Hétköznapi pszichológia… Fény Nincsen. Rég elfolyt, Már sötétség Ural mindenkit. Minden tele van, kapott és generált fájdalommal, Az is fájdalom, hogy hová tart a világ… Úgy tűnik, „ember” nem tud mit kezdeni butasággal S Biztos elhervadt minden szeretet-virág? E közegben egyedül haladok… saját korommal. Öregszik a világ, Hervad minden ág. A tükörképünk arcunkba vág. Vecsés, […]

Posted by

Szerelem a forradalomban

Akai Katalin                                                                             Szerelem a forradalomban  Zsuzsi sötétbarna pamut harisnyáját húzta formás hosszú combjára, közben a szomszéd ágyon pityergő barátnőjét agitálta: Ugyan már! Ne sírj folyton! Hiszen már kilátszanak a csontjaid, addig emészted magad. Te ezt nem értheted! Neked sosem volt még gyermeked, honnan […]

Posted by
Posted in

Börtönbe zárva

Akai Katalin                Börtönbe zárva   Testem fájdalmas börtönében élek. Öklömmel verem! Jobbat remélek. Hiszem, és tudom, eljön majd az idő. Kiszabadulok!  S gyönyörű szárnyam nő. Könnyedén cikázok, szivárvánnyal játszom, felhőkről lábamat, napsugárba mártom.   Repülök a fénylő végtelen kék égben, nem akadályoz már elhasznált testem. Levetettem! S vele a gondokat. Egy kupacba raktam, […]

Posted by

A zsíros kenyér

Akai Katalin                             A zsíros kenyér (Igaz mese, a régmúltból.)                      Oly sűrűn kavargott a szürke, szénporral és füsttel kevert köd, hogy délután már az iskolaudvarra sem engedtek ki bennünket. A tanteremben vidám zsibongás volt, mindenki elővette uzsonnáját, amit otthonról hozott.  Csak Erzsike a fekete hajú, sovány, pipaszár lábú roma kislány nem hozott semmit. Félre […]

Posted by
Posted in

Frida Kahlo Az Univerzum ölelése képére

  Az Univerzum ölelése Ülj az ölembe, jöjjön a holnap. Nevessen bennünk, a hold és a nap. Ringjon a dallam, lágyan karodban. Legyél a szó, a szép kimondatlan. Gyermek a férfi, tündököl a nő. Az élet és halál, elröppenő. Ó de szép világ, titok vagyok én. Ringató virág, ott a közepén.

Posted by
Posted in

Frida Kahlo: Without Hope (Reménytelenül)

Öt éve fedeztem fel Frida Kahlo festményeit. Önkéntelenül írtam egy verset az egyik képéhez, majd a napokban azt vettem észre, hogy már ötven képhez írtam pár sort. A Gyökerek című képre írt versemet publikáltam egy weboldalon, ahonnan sok érdekes visszajelzést kaptam. Ezért hát úgy döntöttem itt is megosztok veletek egy két verset, melyet Frida képei ihlettek. […]