Posted by
Posted in

Álmomban káosz

Versben – haikuban – tankában… Álmomban… káosz, te sújtasz engem, Ne nevess, ne átkozz szívből engem! Vagy nevess, és csak átkozz! Tégy már hát! Harapj sors, zúz már miszlikbe… nahát. Szét akarsz tépni, agyon taposni? Nem hagynál végre csak megpihenni? Ilyen érzés álmodni, álomban élni? Ebbe a vad álomba, nem kell tán’ félni? Az élet […]

Posted by
Posted in

Köd hajnalban…

Szürkület, eget Nagyon ural hajnalban. Kis ködszitálás. * Vak-sűrű a köd… Csöndbe fojtott szenvedély. Hajnal, nem derűs. * Vonuló felhők, Tán’ tőlük függ a holnap. Köd-sötét hajnal. * A napsütés már Késik, köd takarja el. Fekete hajnal. * Hajnalban már a Félhomály, ritkás-ködös. Nyirkos levegő. * Kora hajnalban Halványsárga napkelte. Kis köd láttatik. Vecsés, 2016. […]

Posted by
Posted in

Csípős őszi reggel -2/2.

Békés élet kellene, sors ad magatehetetlent! Sors amúgy nem ad ilyent, csak jól elviselhetetlent, Csak gerjeszti tovább, fáradhatatlan lehetetlent. * (haiku) Szenderül a táj, Elnémult a madárdal. Ezüst ruhát ölt. (senrjú) Lassan mozdul már, Sok év terhét cipeli. Vágya békés lét. * Dér hidegen októberi, őszi a reggelem! Nem egy ilyen csípős, vad élet kellene […]

Posted by
Posted in

Csípős őszi reggel -1/2.

(3 soros-zárttükrös) A csípős októberi reggel, jó nedves ködre virradt, Látni nem lehetett, a fény-erősödött, Nap is haladt… A csípős októberi reggel, jó nedves ködre virradt. (haiku) A deres tájra, Ködlepel ereszkedett. Csípős virradat. * A köd remekül eltakarta a kiskert levéltelen bokrait, Nem látszott, de az ágakról vízcseppek érték a bokrok gallyait… A köd […]

Posted by
Posted in

Rozsdaszínű ősz

(Anaforás, 10 szavas duó) Hamarosan elkezd az ősz rozsdásos lenni, Színeinek kavalkádja, meg tündökölni. Hamarosan bemutatja új ruháját ősz, Kelleti magát, rángatózva, mint egy dizőz. (septolet) Színvarázs Csábos hatás, Szemnek varázs. Ősz blúza aranysárga, Rőtbarna a szoknyája. Illeg-billeg, Míg díszeleg… * (3 soros-zárttükrös) Ami suhan a fák között, az már az ősz szele, Még csak […]

Posted by
Posted in

Őszi színvilág

Szín-kavalkádok, minden irányban másként Láttatják, hogy ősz színei, hogy változnak. A színek változásai mindenütt kissé másként Mutatják meg, hogy a fű, a növények, hogy változnak! (Senrjú) Színes ősz zizzen, Ahogy avarban lépek! Halkan recsegés. * Köd hull színekre, De színek nem bújnának… Köd, könyörtelen. * Síró, szitáló Köd… még ő a magányos. Színek, párában! * […]

Posted by
Posted in

Temetői kíséret

A halottaink… ismeretlen ismerős? Versben és haikuban… Vajon élek, mint ki, mindent feladott már? Vagy, mint ki nem tudja, a halál erre jár? Úgy élek én, mint ki, őt nagy szívvel várja? Nem hiszem! Életnek ő nem ajándéka! De nála van és ő borítja életre fekete leplet, Van, ki addig sem találta életében ha, fényt […]

Posted by
Posted in

Halottak napi gyertyaláng

Európai stílusú Tankában és haikuban Voltak őseim. Tőlük van eredetem. Már árva vagyok. Gyertyaláng az élet, a fénye iránytű, Szerintem meg mocskos az élet, egy tetű. * Kiket ismertem, Azokat úgy szerettem. Emlékként élnek. * Halottak napján Megyek a nyughelyükhöz. Szeretet gyertya. * Voltak őseim. Tőlük van eredetem. Már árva vagyok. Elképzelni sem tudom, milyen […]

Posted by
Posted in

Megindult…

Megindult a nyár, Vágyseregek követik. Levél színesül… * Megindult a hűs Hajnal gyalogságilag. Levél színesül… * Megindult fakó Napsugár időszaka. Levél színesül… * Megindult őszi Fűkiszáradás réten. Levél színesül… * Megindult kutya Vastag-bunda növesztés. Levél színesül… * Megindult a nyár, Jó meleg tájak felé. Levél színesül… Vecsés, 2020. július 3. – Kustra Ferenc – anaforás […]

Posted by
Posted in

Napnyugtával…

Köröttem zúgva és pörögve, nyüzsög, tolakszik mindenki. Plakát letépők, konyhai segédek, meg a többi senki… (Haiku) Zsibong a tömeg, Kavarog a hangulat, Az est átölel. (Apeva) Nap Álmos, Menni kész, A csend dúdol Egy bódító dalt. ** (Bokorrímes) Este az alkony, hazudós… valótlan meséket mesél, Majd reggel a napébresztő hajnalban zizzen a levél… Nap kicsomagolja […]