Posted by
Posted in

Révedek…

Avagy az öregedés filozófiája… Fázósan ülök, fogam is összekoccan, Révedek. Szemezek a semmivel hosszan. Hallom, mások nem is ismerik a semmit. Értem, de én meg miért? Csak? A mindenit… Ma tettem: telefonáltam, szervezkedtem, De nagy elutasítás lett osztályrészem. Egyre jobban látom, bennem van a hiba, Tán’ korcs vagyok, mint egy törött szárnyú liba. Én is […]

Posted by
Posted in

Tajtékszínű a nap

Életmúlás… Csodaszép, csendes tajtékszínű a nap, Üstökét megragadjuk, mondá a pap. Makacskodni, hőzöngeni nem szabad, Mert az élet mellettünk csak elszalad. Nehogy hamis útra tévedj, menj tovább, Látod, hogy erdő… kerülj kicsit odább. Hínárba, ha belekeveredsz, jó kilábalni Az életet így lehetőleg jónak átírni. Kontrolláld életed, s esztendő nem múlik hiába, Légy te okos, önmagaddal […]

Posted by
Posted in

Elviselhető emberi élet?

Gyógyításban az orvosnak „korlátlanok” a lehetőségei, Gyógyulásban a betegnek korlátozottak… eshetőségei. De betegnek nem számítanak… csak a saját lehetőségei. Mi is lehet az elviselhető emberi élet? Megtudod öregen, ha megéred, beteg mivé lett… Mi is lehet az elviselhető emberi élet? Vecsés, 2012. augusztus 31. – Kustra Ferenc – versben és 3 soros-zárttükrős –ben.

Posted by
Posted in

Gyermekkorom

Szép volt a gyermekkorom, boldog voltam, Egykeként neveltek, de szigorúan. Hálás vagyok szüleimnek, Keresztnek, Jó érzésű, jó emberek neveltek. Mindez persze mai világban nem előny, Sőt hátrányát látom, sokszor védekezőn. Ezen persze kicsit változtatni tudok, Korszellemhez tán, alkalmazkodni fogok. Engem még megtanítottak jóra, szépre, Mikor felnőtt lettem mondtam, hogy na, végre. Akkor még nem tudtam, […]

Posted by
Posted in

Az idő forog…

Az életküzdelemben… Az élet úgy forog, mintha CD volna, Rohan, mintha gyorsan-sebesvonat volna… Időkísérő mintha késésben volna… Elől baktata a tudat… ha, éppen most rendelkezésre áll, Utána rohan a becsület és a lelkiismeret sem áll. Az életemet jó szívvel szenteltem annak, hogy csak jó legyek, Mert csak a tökéletesben hiszek, hogy végül kegyelmet nyerjek, Pedig […]

Posted by
Posted in

Hulló csillag…

Könnyező, haldokló csillagok, Mondjátok, hogy óh… én ki vagyok? Csak hulló csillag a kék égben Vagy törmelék a semmiségben? Vágtatnék én harci szekéren… Csak álmodok hosszan és mélyen, De nincs lovam, nincs is szekerem, Csak nagyon vágyódik a lelkem. Szárnyalnék, mit sas a kék égben, Halásznék, mint sirály a vízben. Tortát sütnék, mint egy cukrász, […]