Posted by
Posted in

Csatazaj

Pokolra jut, ki Belzebub sorába áll! Babilon városában fekete köd; a bűn sündörög. Ármány kúszik feléd, tűzben fagyott mosoly s forró üstben, Goebbels rotyogva röhög. Fondorlat, a rád bízott szabad akarat tövis és szilánk az új-régi gondolat kín és szenvedés, nyomában fájdalom, háború s halál. Emészt a bú, a gonosz vádakat kohol az elmékben lángra […]

Posted by
Posted in

Ködben

Ködben   Leszáll a köd. Kilélegzet. Szürke. Barna s persze sárga. Benne lépünk a világra. Felszáll a köd. Belélegzet. És mi szintén együtt véle. Így! Beléje űrni-légbe.   A köd vakító, de vagyok író, e verset leírtam, tessék, nézd, itt van.