Posted by
Posted in

Fakult sírkövek…

A homály földereng a párásodó szemem előtt, Így nem látom, mit válasszak régi emlékek között… Vajon a remény él tovább, hosszan és jó bőszen? Mit is reménykedek, fehéredő hajjal, őszen? Sírnom kell, hogy rég’ elvesztettelek benneteket, Pedig emlékszem, nagyon szerettem lelketeket… Most meg… jó régen itt laktok fakult sírkő alatt, Én, látogatlak benneteket, bár idő […]

Posted by
Posted in

Félárnyékos – sötétben

Életvízió Az életem, félig árnyékban, félig meg sötétségben tart! Árnyékban is csak azért, hogy mondja, sötéttel is betakart… Az életem, félig árnyékban, félig meg sötétségben tart! Őszbe borult életem… A Nap sem cirógatja lelkem. Sötétség ölel. Árnyékos oldal jutott nekem, Bánatomba belevész lelkem. * Az életem, szélárnyékban tart, hogy viharba lökhessen, Rajtam kacarászva, a kényuramként […]