Posted by
Posted in

15 perc

Gyönyörű nyári éjszaka volt. Lakosztályának erkélyéről belátta az egész várost, mely ilyenkor fénypompában úszott. Nézte a csillagokat, hallgatta a város csendes lüktetését. Úgy érezte mintha már nem is a valóságban járna, mégsem érzett megelégedést, sem pedig boldogságot. Szívében keserű gyötrelem égett, zaklatta, nem hagyta nyugodni. Igazából már várta, hogy vége legyen ennek a színjátéknak. Visszatekintve […]

Posted by
Posted in

Egy hajnali óra

A felkelő nap első sugarai csillantak még csak fel, a növények levelein összegyűlő éjjeli harmat cseppjein. Szinte minden ember aludt még a környéken. Mindenki, kivéve egyet. Az utcák kihaltak voltak, se autó, se járókelő nem járt arra. Senki, leszámítva egy ázott, kóbor ebet, mely fázva, s reszketve, a jobb mellső mancsára kissé sántítva bicegett át […]

Posted by
Posted in

Rohanás

A hűvös szél az arcába vág, pulzusa felpörög, látótere összeszűkül. Izmai összehangolt ritmusban feszülnek meg és ernyednek el. Zihál, lehelete forró páraként vegyül a hűvös légbe. A salakos pálya már-már kezd egybemosódni, vöröses folyamként húzódva lábai alatt. Majd hirtelen fékeznie kell, ahogy áthaladt a célvonalon. Lassít, elernyeszti tagjait, végül megáll. Izmai csak most kezdenek sajogni, […]

Posted by
Posted in

Mesterkód

– Üdv, droidok! Mi a helyzet 213? Bosszúsan nézel. – Hello, 428! Késtél. Megint. Mindjárt be kell mennünk – felelte, az ormótlan, hasáb alakú épület előtt rá várakozó két android közül, a vöröses vázzal rendelkező, Ds213f jelzésű. A három robot megjelenésükben hasonlított, mind új generációsak voltak, vagyis az arcukat mimikai mikro-modulokkal látták el a még […]

Posted by

Maszkok mögött

– Szervusz, András! Örülök, hogy újra itt vagy. Édesanyád, jobban van? – Igen, sokkal jobban, uram. És még egyszer nagyon köszönöm, hogy elengedett erre a nem tervezett szabadságra. Szegény anyám, tudja, sajnos egyedül él. Már csak én vagyok neki, és ebben a mostani járvány helyzetben… – Ne is mond! De ugye nem koronás volt? Vagy […]

Posted by
Posted in

Robszolgasors

– Kérem, álljanak fel! A tiszteletreméltó Georg Whitemore bíró elnököl! A terem zúgolódása gyorsan alábbhagyott, ahogy a teremszolga öblös hangja felszántotta a meleg levegőt. Pár pillanattal később, a bejelentett méltóság is befordult az ajtón, és kimért léptekkel fellépett a bírói pulpitusra. Szikár, idősebb ember volt, halántéka ősz, termete közepes, de vékony. Mielőtt elfoglalta helyét a […]

Posted by
Posted in

Három… kettő… egy…

Péntek van. Délután öt óra körül jár már az idő, ám odakint még vakítóan szikrázik a napsütés. A parkok fáinak ágain jókedvűen adnak koncertet egymással versenyt énekelve a rigók, fülemülék és pacsirták. Alattuk gyerekek játszanak a fák árnyékában, és zsivajgásuk zaja vetekszik még az énekesmadarak játékos koncertjével is. Hát igen, lassan beköszönt a nyár. E […]

Posted by
Posted in

Az Emlékezés Völgye

– Messze vagyunk még? – Már nem. Fél óra és ott vagyunk. A nap még csak most jön fel, nem lesz gond. – És a többiek? – Azt beszéltük meg, hogy ott találkozunk a barlangnál. Eddig hárman voltunk, de kellett még ellátmány, élelem és víz az útra, úgyhogy különváltunk. –Remélem, engem nem azért hoztál magaddal? […]

Posted by
Posted in

Azt mondják

Azt mondják… /Gondolatok Andersen születésnapjára/ Azt mondják, ha meghal valaki, helyette új ember születik. Nem akartam úgy megszületni, hogy értem meghaljon valaki. De mit tudtam én ezt akkor még, amikor világra jöttem. Megszülettem, azon a napon, amikor Andersen született. Haltak is meg azon a napon, még egy Nobel díjas is. Azt mondják, ezek a jeles […]

Megváltó üzlet
Posted by
Posted in

Megváltó üzlet

A reggeli Nap sugarai még éppen éledeztek, amikor Győző, az ügyes üzletkötő, kilépett a fővároshoz közeli csöppnyi vasútállomás épületéből. Rögvest a közeli parkolóban álló vonatpótló busz felé vette az irányt. Precíz és elégedett léptekkel haladt, ahogy diadalittasan markolt egy néhány perccel ezelőtt kiállított igazolást. Győző sohasem veszített. Régóta övé volt a legjobb havi eredmény a kereskedelmi […]