Posted by
Posted in

Így írok én…

Poéta vallomás Az emberiség, nem az angyalok kolóniája, Bár mindig ez volt a tömegek, az emberek álma. A poéta dolga, eme nemes vágyat segíteni, Hogy ebből legalább valamicske legyen, odahatni. Tollamat felszólítom, kezdje szántani a papírt Közben még harapok valamit… már készen a fasírt. Nem írok én szigorú katonai regulát, De olvasóimmal keresem a béke […]