Posted by
Posted in

Tovább és tovább

Tovább és tovább   Tarkulva tűnő hóvörös pirkadzó égnek tókéknyi lentje.   Fakulva tűnő porbarna alkonyzó égnek fűzöldnyi fentje.   Örökre éjszín éltelen hegycsúcs alján piros emberek.   A három haiku, a három rész sorrendje tetszőlegesen variálható.

Posted by
Posted in

Tél, reggel!

Tél, reggel!   Tél, reggel? Felzúgó hótücsköt szemvesztett bagoly kap meg.   (P. D.-strófa, sok munkát adott)   Ugyanez haiku formájában:   Hótücsök   Felzúgó tücsköt télies reggelen megkap szemvesztett bagoly.

Posted by
Posted in

Napszakok

Napszakok I. A csillag felkel, a madár, növény kikel, Te pedig felállsz. II. Madár a légbe, az űr az óceánba, Én a földbe száll. III. Az árnyra lépve: fejünkre ég az űrNap, ne bújj talajba! IV. Madár a földre, le- vízbe Napocska, le, le!- és Mi a völgyre. V. Vár szeret-ágyam. Ősi avarból épül. “Engem […]

Posted by
Posted in

Reggelre

Reggelre   Felébred: sötét, de jól van. Amott a Holdnak tükre? Látod magad valóban?… az Űrhajóban?

Posted by
Posted in

Szálló idő

Azért nevet a szél Ha rázza az ágat, Mert védtelen a fa, Nem is kiabálhat. Hiába van reggel, Hiába van hideg, Valaki még alszik, Más pedig már siet. Mindenki csak teszi, Mit a sors rászabott. Senki sem kérdezi, Neki mért ez jutott. Kinek van ideje? Nekem rég elfogyott. Már rohannom kéne, Csak sajnos nem tudok. […]