Posted by
Posted in

1526!

Ötszáz évvel később vagyunk… Jött a török, csak jött, mint áradat, Fehér habbá hajszolták lovakat. Szpáhik, akindzsik, a janicsárok, Kezükben pajzsok és jatagánok. Országot foglalni nem hagyhatjuk, Sereggel hadba szállt: király urunk. Lovakat nyergelték, megitatták, Egész nemességet hadba hívták. A véres kard eredménye az lett, Mohácsnál véres, vesztett csata lett. Széthúzott a magyar, nem ment […]

Posted by
Posted in

Büntetlenül

A hősi mítoszokba csomagolt senkiháziak mohó önkénye – büntetlenség tudattal – a korlátlan rablás, az elfajult erkölcs útjain részegülve “az ember úgy elaljasult” (Az utolsó sor, részlet Radnóti Miklós Töredék című verséből)

Posted by
Posted in

Megírni a történelmet

Megírni a történelmet 1. Megírom a történelmet és ebben ti részt vehettek. Nyújtsatok hát segédkezet! 2. Megírjuk, hogy Jézus halott és az ember megváltatott. Jézus pedig feltámadott. 3. Megírjuk, hogy az emberek megmásszák az égtesteket és porukból építkeznek. 4. De azt is, hogy a Hitlerek a pokolban vezekelnek s kiérdemlik a mennyeket. 5. Írassék meg: […]

Posted by
Posted in

Hunyadi János

Rákos mezején nemes emberek sereglettek, Hogy Magyarország kormányzójáról ők döntsenek. Ezernégyszáznegyvenöt, június hatodika, Hunyadi János lett Magyarország kormányzója. Hunyadit a hadvezéri képességei, Vagyona, kapcsolatteremtő ösztönei És közakarat ültette a hatalomba, Benne az ország, végre tán’ önmagát látta. Ő volt az ura az egész, nagy délvidéknek, Szerepe volt ebben, Szilágyi Erzsébetnek. Volt neki ezer faluja, meg […]

Posted by
Posted in

Én is

Én is Én is kaptam ágyút, sebet ötvenhatban. Én is éltem ötven-hatos dicsvér évben. Tarta bitó engem is, itt. De hát így jó. Űztem Gerőt, Haza-tudtom adja erőt. Ölém Kádárt, tankra, trónra ahogy ráállt. Szóltam: “Szabad!” Hallám közben a te szavad, te is ugye kiáltottad ezt épp. Ugye? Én is láttam szovjet harcost. Agyon… lőttem. […]

Posted by
Posted in

Én voltam

Én voltam Itt van Trianon. Néz mint ősatom. Győztes(?) iralom. Én ezt akarjam? Szól a Hatalom: Alá-íratom. Igen, hatalom. Igen, láthatjuk. Fegyver válladon, követ hulladomb. “Hazád célozom, hiszed ezt vajon?” (“Nála a bomba! Tartja… eldobja?…”) … Mozdul a karom. Serceg a lapon. Összekarcolom. … Mért sírsz, hazarom? “Jő még szép napom?” Ne légy sírhalom! S […]

Posted by
Posted in

Levegőt

Levegőt -Fuldoklik csakugyan-   Levegőt! Őscápa kívánja. S őstengerünkből mer ít.

Posted by
Posted in

Az ősemberről

  Az ősemberről Volt egyszer ő… emberelő… de van erő, hogy az ember mily gyors felnőtt. Vajon milyen, mért van itten-vagy tán nincsen-, mért teremté meg az isten? Van-e arca, emberfajta-látszik rajta!! emlékeztet a vízhalra. Nincs ruhája s nem hiányja, ezt, ki bánja… nosza tessék, adj reája. Nincsen teste, elvesztette, megkeresse, miért mondod, hogy kellene? […]

Posted by
Posted in

Világhimnusz 5: Haladjon a történelem

Világhimnusz 5 Haladjon a történelem Induljon a Hatalmas Rajt! Van mindig a Hatalmas Lám! Ne félj. Csak élj. Nem okozhat semmiféle bajt, hiába szól Hatalmas Ám. Ne félj. És élj! Csalódít a Hatalmas Már. Figyelmeztet Hatalmas Még. Lenyugtat a Hatalmas Már. És biztat a Hatalmas Még, és köszönt a tavasz, vigyorog és havaz, akkor is, […]