Posted by
Posted in

Az idő rohanvást halad…

Vízióm az időről… az élet vége felé. Meg nem áll, rohan az idő, gyorsan telnek a napok, Sokszor van, hogy csak úgy, rám törnek álmatlan hajnalok! Meg nem áll, rohan az idő, gyorsan telnek a napok, Sokszor van, hogy rám törnek, pofátlanul a bánatok… Meg nem áll, rohan az idő, mégis hosszúak a nappalok… Sokszor […]

Posted by
Posted in

A mai nap, mint a többi

A vízióm nem akar elhagyni… A mai nap, mint a többi… de, teljesen más, Lelkünkben a vén gyász, mint a karalábé fás… Elhagyott a fránya élet, véglegesen már, Lehet, hogy nekünk, egy sírhalom az álompár… * (apeva) Jó Lenne Lelkemnek Némi béke! Lélekgyász, kínos! * Kulcsoljuk a kezünk, pislogó mécses fénye mellett, Kérjünk, hogy a […]

Posted by
Posted in

Viharos éjszakán

Viharban a vízióm is viharos… Viharos éjszakán, égzengésben, csöndes számadással, Bűneinket üldöznénk, összefogva a lombhullással… Súlyos, fekete felhők alatt fekete varjak közelednek, Engem hagytak el… most, magányomba tömegesen megjelennek… A halál, izzó peremén, életbe lehelhetsz még Már eltűnt valóságod felé, ha félelmed elég A hűvösödő időben. Krahácsolva szemerkél az ég És vágyadat kívánod, kissé messzebbre, […]