Címere:
A címerpajzs (jobbra fent) álló katonapajzs kék alapszínű, fekete kerettel. Benne zöld színű földhalom, melyből gyümölcsöző barna színű szőlőtőke emelkedik ki. A zöld termőföldön ugrásra kész fehér hölgymenyét látható, amely a község nevének eredetét szimbolizálja. Az összetartozás kék mezejében megjelennek az örökkévalóság jelképei: jobb oldalon az aranyszínt sugárzó nap, a bal oldalon az ezüstösen csillogó hold.

Tolna megye címere és részlete
(a zöld szaggatott vonallal jelölt kép - kattintásra nagyban új lapon)

Fekvése:
Tolna megye tizenkettedik legnagyobb települése. A megyeszékhelytől 35, egyéb városoktól 20-25 km-re található Hőgyész, szinte Tolna megye közepén. A községet átszeli a 65-ös főút, innen van leágazás Dombóvárra. Siófoktól 60 kilométerre délkeleti és Szekszárdtól 32 kilométerre északnyugati irányba található település.

Közös vasútállomása van Szakály községgel, (Szakály-Hőgyész) amely a település központjától kb. 4 km-re, a Budapest-Pécs-vasútvonalon, (kb. az út felénél) található. Autóbusszal, autóval is jól megközelíthető. Az autóbusz-pályaudvar mögött információs táblát találunk a települős térképével és a Tolnai Borút útvonalainak bemutatásával. - Magam részéről bármikor utazom vonattal ezen az útvonalon, valamiért mindig kitekintek az ablakon és örömmel tölt el, már a vasútállomás látványa is. Édesapám Hőgyészről származott. Apai nagyszüleimnél töltöttem gyermekkorom legszebb hónapjait, heteit, napjait. Az állomásról, helyi autóbuszjárattal jutottunk be Szakályból a községbe. Élményeimet, emlékeimet egy írásban is rögzítettem (Emlékek -> Novella). Nem véletlen, hogy az első "Belföld" kalandozásaim bemutatását itt kezdem, és igyekszem részletesen beszámolni eléréséről, történetéről és nevezetességeiről.

Története:
Hőgyész a Hegyhát központja, szép természeti környezetben. Igazi dunántúli tájat lát dombokkal, erdőkkel, halastavakkal, szőlőskertekkel a Dunántúl délkeleti részén elterülő Tolnai-Hegyhát dombos, völgyes táján, a Kapos völgye mellett húzódó Donát-patak völgyében megbúvó Hőgyész körül, aki széttekint a környéken.

Történelmi múltja a korai Árpád-korig nyúlik vissza. A település nevét az itt lakó hermelinvadászokról kapta, kiket a királyságot megelőző időkben hölgymenyét vadászoknak, más néven hölgyészeknek (hőgyészeknek) neveztek. A nagyközség címere mind a mai napig híven őrzi ezt az örökséget. A történelem során többször is elnéptelenedett település első írásos emléke (oklevele) 1277-ből származik, amikor IV. (Kun) László Simon királyi albírónak adományozta, királyi szolgálónépek földjeként említve. Ezután évszázadokig a simontornyai várbirtok része volt. A török időkben elnéptelenedett, a török kori adóösszeírások 1563-ban 66, 1583-ban 30 adózót számláltak össze.

A 17. század második felében a Botka család szerezte meg a helyet, tőlük vette meg 1700. április 20-án gróf Sinzendorf, a német-római szent birodalom kincstárnoka és fősolymásza, aki 1722-ben 30 egyéb településsel együtt eladta Claudius Florimundus Mercy grófnak, császári tábornoknak, a Temesi Bánság kormányzójának. Mercy nagy lendülettel fogott az újratelepítéshez és Hőgyészt Tolna megyei birtokainak központjává kívánta tenni. Egy év múlva már "kuriális rezidenciaként" utalt rá és a német tartományokból a Bánát felé tartó családokat irányított ide. 1722-1746 között a németországi Fuldából kézműves svábokat is telepített ide - 265 sváb családnak adott otthont.

Hőgyésznek 1838-ban 801 adózója, 243 adó alá eső háza, és iskolájának 280 tanulója volt.

Pesthy Frigyes helységnévtárában (1863-1864) így ír erről: "(..) Hőgyészről azt tudjuk, hogy hajdan puszta volt és a nemes Botka család birtoka. E pusztát a Botka család 1700ik évben eladá Sinczendorf János a Romai Birodalom Grófjának. Sinczendorf gróf pedig eladta 1722ik évben Argenteau-i gróf Mercy Claudius Florimundus cs. Kir. Tábornagynak. Gróf Mercy e pusztát 1722-23-24ben a régi Franconiai kerületből bevándorlolt Katholikus németekkel benépesítette. - 1724ben már Hőgyésznek plébánusa is volt - Willerscheidt Péter Trieri (Trevi-rensis) születésű. 1753ban Gróf Mercy folyamodására Hőgyész Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott, és engedelmet nyert négy országos vásár tarthatására, majd közel 200 évig virágzó iparos- és kereskedőhelyként jegyezték. 1767ben Januar 22én hőgyészi kastélyában meghalt Mercy Antal, Ignátz, Káról, Ágost Gróf és Martius 10én a Hőgyeszel határos Csicsói pusztában levő Templomba temettetett el. 1773ban a gróf Mercy családtól Gróf Appony György vette meg Hőgyészt, s ezen magas családnak birtokában vagyon mai nap is. 1837ben Gróf Apponyiak folyamodására Hőgyész Mvárosa engedélyt kapott heti vásárok tartására, mellyek már több évektől tartattak és igen látogatottak voltak. (..)"

Vályi András: Magyarországnak leírása szerint (Buda, 1796): "HÖGYÉSZ. Népes mező Város Tolna Várm. földes Ura G. Aponyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kaposhoz 1 mértföldnyire, 's az Uraságnak jelse kastéllyával díszes; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, dohánya erőss, és a' természetnek majd minden javaival bővelkedik."

Az Apponyi család 150 éves ittléte alatt tovább fejlődött, gyarapodott a település. Emeletet építettek a barokk kastélyra, az 1880-as években óvodát, leányiskolát alapítottak a cselédek gyermekeinek, és 1799-ben szentelték fel a ma is impozáns Szent Kereszt plébániatemplomot. A barokk kastélyban 1815-től zeneiskola is működött és mivel akkor a gróf a megye főispánja volt, gyakran a megyegyűléseket is itt tartották. Hőgyésznek 1838-ban 801 adózója, 243 adó alá eső háza, iskolájának 280 tanulója volt.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótárában (Pest, 1851) ezt írja a településről: "Högyész, német m. v. Tolna vmegyében, egy igen kies, erdőkkel, szőlőkkel körülvétetett környéken a völgyben, 1984 kath., 9 evang., 630 zsidó lak. Ékesiti a dombon épült kath. paroch. szentegyház, az uraság számos épületjei és majorjai, de legfőbb diszére szolgál mégis a roppant kiterjedésü, csinos izléssel készült angolkert, mellynek szinte közepében láthatni az uraság négyszögletes, sok drágasággal megrakott pompás kastélyát. Elhallgatván e kertnek a magas jegenyék s balzsam illatú hársfák közt csavargó utjait, mindennemü külföldi drága csemetékbeni, virágokbani gazdagságát: csupán az egy, kézzel öszszehordott, dombocskára épült, s fenyők közé rejtett Tanumot említem, mellyet egy ember-nagyságú, egészen alabastromból faragott Venus szobra ékesít. Van itt továbbá egy nagy synagóga, vendégfogadó, kávéház, gyógyszertár. Szántóföldje nem sok de termékeny, s a lakosok főkép dohánytermesztésre használják. Szőlőhegye tágas; erdeje szép; országos és kivált pénteken tartott hetivására a gabonára nézve nevezetes. Urbéritelek van 38. A högyészi lakosok elődeit gr. Mercy telepitette ide 1722-dik s következő években a régi franconiai kerületből. F. u. gróf Apponyi György s a város feje egy uradalomnak. Ut. p. Szekszárd."

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 3959 (köztük 2366 magyar és 1582 német) lakosa volt, Tolna vármegye simontornyai járásához tartozott.

1921-ben sokan kivándoroltak Amerikába. 1925-ben 4017 fő lakosból 3651 a katolikus, 2817 lakossal a németajkúak vannak többségben. A lakóházak száma 566. A második világháborúban elhurcolt zsidók, majd 1946-ban 618 német ajkú lakosok kitelepítése után közel ilyen létszámú bukovinai székely és áttelepített felvidéki családok kerültek a községbe. A településen a mai napig négy népcsoport - magyarok, svábok, székelyek, cigányok - él békésen egymás mellett, melyek kultúrája és szokásaik keveredéséből jelentős és látványos helyi kulturális élet alakult ki.

Utcatérkép

Nagyközség ma:
Hőgyészről származik Magyarország egyik legrégibb ipari emléke, az 1733-ban létrehozott LINI-FABRIKA Textilgyár és Kékfestő Üzem.

Az 1773-as adásvételi szerződés megemlíti már a hatalmas majorsági épületeket. Ezek átalakítva ma is állnak, részint szórakozó helyeknek, részint gazdasági létesítményeknek adnak otthont. A Major mellett számos más uradalmi épület is áll még a község területén. Ilyen például a volt községháza 19. század elei épülete, a hercegi kastély melletti intézői ház, a majorral szembeni volt mosoda, vagy az Arany János utcában lévő négy, pincével ellátott épület.

Az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági és textilipari foglalkoztatás volt jellemző. Mára mindkettő visszaesett, a munkanélküliek aránya 10% feletti. A vállalkozások száma meghaladja a 200-at, melynek zöme magánvállalkozás. Jelenleg itt működik az ország egyik legjelentősebb frottírüzeme. Hőgyész csicsói részén 54 fokos sós termálvíz került feltárásra. 1990-óta elterjedőben van a falusi turizmus vendégfogadása.

A községet szép természeti környezet veszi körül, vadrezervátumos tölgy- és akácerdőkkel. Hőgyész központjában 10 ha. természetvédelmi őspark ad hangsúlyt a településnek. A tágas főtéren meghatározó barokk épületek, a műemlék Apponyi-kastély és a katolikus templom őrzik a múltat. Építészeti érték az őspark közepén álló Mercy-mauzóleum és a zsidó zsinagóga épülete. A községháza előtt a Garányi házaspár kerámia díszkútja jelképezi a hermelint és az egykori szakmákat. A község 28 utcája szilárd burkolattal rendelkezik. Kiépült a szennyvíz, gáz, telefon és kábeltévé hálózat. Az óvodába 170 gyerek jár.

A hőgyészi emberek igénylik a szépet, a jót, ápolják hagyományaikat, szokásaikat. Művészeti csoportjainak a művelődési ház ad otthont, itt tartják összejöveteleiket az egyesületek és a klubok is. Állandó bemutatóként itt kapott helyet a székely szoba viseleti és tárgyi emlékeivel. A hőgyészi svábság életét megörökítő kiállítás, melynek anyagát közel 20 év alatt gyűjtötték össze, a Német Nemzetiségi Tájházban kapott helyet. A pihenni vágyó vendégeket szeretettel várják a jól működő falusi turizmus vendégházai, programként ajánljuk a horgászatot, a vadászatot, a lovaglási-kocsizási lehetőséget, és természetesen a hegyoldalak szőlőskertjeiben termelt finom borok megkóstolását a tolnai borút hangulatos pincéiben. Hőgyész határában a gyepekben Szent László-tárnics (Gentiana cruciata), bíboros kosbor (Orchis purpurea), pécsvidéki aszat (Cirsium boujartii), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) él. A halastavak és sásrétek, mint vizes élőhelyek is jelentősek a madárvilág számára.

A hagyományápoló egyesületek közül jelentősebbek a Német Nemzetiségi Egyesület és a Székely Kör. Jó hírű a Szent Kereszt Plébánia kórusa is.

Hőgyészen van az ország első termőre fordult szarvasgomba ültetvénye. Ulrich József Hőgyészi 2001-es erdőtelepítése (szarvasgomba spórával kezelt makkal) 2008ban meghozta a várt eredményt. Az óta, minden évben megtartják ősszel a "Hőgyészi Szarvasgomba napok" fesztivált, kiállítással, vásárral, szarvasgombás ételek kóstolásával - van látványkonyha, szaktanácsadás, szarvasgombász kutyák versenye és helyi borok kóstolása is.

Szarvasgomba ültetvény

Programok: Pünkösdi Májusfa Kitáncolás, Gróf Apponyi Antal Zenei Hetek - július-augusztus, Szent István-napi Vigasság - augusztus 20., Hőgyészi Búcsú, Szarvasgomba Napok-Szarvasgombász búcsú, Szüreti Felvonulás - szeptember, Hagyományőrző Est-november, Falukarácsony - december. Évente visszatérő jelentősebb rendezvények még a farsangi svábbál és székely bál, és a csicsói búcsú.

Helyi védelem alatt álló épületeket/építményeket jól ismerem. A Fő utcán mai napig megtalálható Szivárvány Óvodában sok időt töltöttem apró gyermekként, amikor nagyapám vegyeskereskedése miatt reggeli és ebéd között oda vitt nagymamám. Ugyanebben az utcában lévő, orvosi rendelőben is előfordultam egy-egy kisebb baleset, horzsolás okán. Sőt, egyik utolsó Hőgyészen jártamkor -, nagyszüleimet esküvőnkre való meghívás alkalmából is 1974ben, amikor egykori páromat kísértem az orvoshoz, mert megsérült a mosogató dézsában megbúvó késpengétől. Sokszor bolyongtam az Apponyi kastély kertjében, aludtam az állami gondozott lányokkal egy szobában 10 éves korom körüli nyarakon, ahol nagymama testvére Bözsi néni gondozónő volt (a lányok Bőbe mamának hívták). Sokszor jártunk nagyszüleimmel együtt moziba és annak idején az iskolával szemben lévő cukrászdába fagylaltozni. Teherautóval gyakran kísértem el nagyapát áruért a környező településekre, esetleg Szekszárdra. Nagyapám háza és üzlete sarkán egy kiskocsma állt, a közelben csordogált a Kapos egy ága. De sokat álltam a kishídon, figyelve a lenti világot! Amolyan eleven, élénk kisgyerekként, gyakran meztéláb szaladgáltam az akkori falu melegítő poros utcácskáin a falusi gyerekekkel együtt. Nem tudom ki él ma közülük még ott, de egyre nő bennem az elhatározás, egyszer még vissza kell térnem, rácsodálkozni mivé nőtte ki magát álmaim nagyközséggé vált faluja. (Hőgyész honlapja: www.hogyesz.hu)

Képek és képeslap: Hőgyész a távolból (első 3 képen), település tábla székely kapuval, autóbusz pályaudvar (3 képen), Kossuth tér és egy 20. századi képeslap.