
Balassi
Bálint
(1554,
Zólyom – 1594, Esztergom)
magyar Költő
|
A magyar reneszánsz legjelentősebb képviselője. Nagy műveltségű ember, aki ismerte mind az olasz, mind pedig a környező népek kultúráját; kilenc nyelven értett, a magyaron kívül: latinul, szlovákul, horvátul, lengyelül, románul, törökül, németül és olaszul. Zaklatott életét annak köszönhette, hogy apja, Balassi János kegyvesztett lett. Így Bálint hol Habsburg párti, hol pedig a lengyel király, Báthory István szolgája; hol katolikus, hol pedig protestáns. Vagyonából kiforgatják a rokonai, szerelmi botrányok kísérik. A tizenöt éves török háború kitörése után (1593) sikerül visszafoglalnia birtokait. Végvári vitézként harcol a haza függetlenségéért. Esztergom ostromakor halt meg, mindkét combját ólomgolyó járja át, pünkösd hétfőjén hal bele sebeibe. Verseit 33-as ciklusokba szerkesztette, három fő témakörben: szerelem, vitézség és istenes versek. Az első két ciklus elkészült, de a harmadikat nem sikerült befejeznie korai halála miatt. Reneszánsz szokás szerint ez a számszimbolika jelen van verseinek szerkezetében is. Szókincse és költői képvilága nemcsak rendkívül gazdag, de olyan életképes, hogy versein mit sem koptatott az évszázadokban mérendő idő. Különös, hogy ez az annyira mindenkihez szóló nagy költő sohase törekedett az irodalmi közismertségre. Egy ifjúkori prózafordításán kívül semmi sem jelent meg tőle életében. Ha ő maga nem is törődött versei sorsával, terjedtek azok élőszóval és kézzel írva. A kor költői tudták, hogy Balassi a nagy példakép. Istenes énekei és vitézi énekei nem sokkal halála után már nyomtatásban is ismertekké váltak. Csak a szerelmes verseknek kellett sokáig várni. Ez a téma még sokáig tilos volt. Kézzel írott gyűjteményben maradtak fenn. Balassi kimeríthetetlen téma, regényeket, drámákat, lélektani és kortörténeti tanulmányokat igényel élete. Egyszerre vonzó és riasztó egyénisége és halhatatlan költészete méltóan izgalmas kezdet az ezerszínű újkori magyar költészet történetéhez. És elképzelhetetlen olyan antológia, amelyben magyar versek szerepelnek, hogy az első díszhely ne őt illesse. (Forrás: Barangolás a stílusok világában) |