
Heinrich
Böll
(Köln,
1917. december 21. – Langenbroich, 1985. július 16.)

német író és műfordító
|
Ötödik gyermekként született az I. világháború legéhínségesebb időszakában. Kölnben járt katolikus elemi iskolába 1924 és 1928 között, majd a Kaiser-Wilhelm gimnáziumba, ahol letette az érettségit. A bonni Lempertz könyvkereskedésben vett részt képzésben, majd beiratkozott Német nyelv és irodalom szakra a Kölni Egyetemen. Nem rokonszenvezett a nemzetiszocialista politikával, sikerült a Hitler-Jugend-tagságot kikerülnie, de 1939-ben behívták a Wehrmachtba: Franciaországban, Romániában, Magyarországon és a Szovjetunióban szolgált, többször meg is sebesült. 1942-ben feleségül vette fiatalkori szerelmét, Annemarie Cech-et. Amerikai hadifogságba esett, ahonnan csak a háború végeztével szabadult. Első gyermeke, Christoph, 1945-ben született, de még ebben az évben el is hunyt. 1947-ben, 1948-ban és 1950-ben született Raimund, René és Vincent.
1947-ben kezdte írói pályafutását "A
vonat pontos volt" című novellával. Ezt számos ismert kisregény, regény
és elbeszélés követte. Ezek többnyire a háború utáni Németországban játszódnak.
Tagja volt a Gruppe 47 elnevezésű irodalmi társaságnak. 1972-ben a világháború
utáni első német íróként megkapta az irodalmi Nobel-díjat, a
Csoportkép hölggyel (1971) című művéért. Ebben a
regényében a német történelmet követte végig az I. világháborútól az 1960-as
évekig egy nő életrajzán keresztül. 1974-ben jelent meg híres műve, a
Katharina Blum elveszett tisztessége, melyet több
mint 30 nyelvre fordítottak le. Ugyanebben az évben megkapta a Carl von
Ossietzky-díjat. Köln város díszpolgára, a német, majd a nemzetközi PEN-klub
elnöke 1971. szeptember 13-tól 1974-ig. Ő fordította le német nyelvre többek
között Jerome D. Salinger Zabhegyező című híres regényét. Forrás: Wikipédia, a szabad lexikon |