A szegény B. B.-ről

1

Én, Bertolt Brecht, a fekete erdőkből
Származom. Anyám a városba vitt,
Midőn méhében feküdtem. S az erdők hűvösségét
Megőrzöm magamban halálomig.

2

Az aszfaltváros az otthonom. Valamennyi
Halotti szentségét magamhoz vettem:
Újságokat. És dohányt. Pálinkát.
Gyanakvón, lustán és végül elégedetten.

3

Barátságos vagyok az emberekhez.
Hordom mint ők a keménykalapot.
Azt mondom: Mind egész különös szagú állat.
S azt mondom: Nem számít, én is az vagyok.

4

Üres hintaszékeimbe néhány asszonyt
Ültetek délelőttönként néhanap.
Gondtalan elnézem őket s így szólok: A tiétek
Vagyok, de bennem bíznotok nem szabad.

5

Férfiak gyűlnek körém estelente,
"Gentlemen" -t mond ilyenkor, aki szól.
Lábukat felrakják az asztalomra,
S "Lesz még jobb sorunk is" - mondják. S én nem kérdem,
mikor.

6

Reggel a szürkületben a fenyők vizelnek
És férgük a - sok madár - jajgatásba fog.
A városban poharamat ekkor hörpintem ki,
Eldobom a csikket s nyugtalan álomba zuhanok.

7

Könnyelmű nemzedék, ültünk, és azt gondoltuk:
Nem dőlhetnek romba fejünk fölött a házak
(Így építettük Manhattan szigetének felhőkarcolóit,
S az Atlanti-óceánt mulattató karcsú antennákat).

8

E városokból az marad, mi rajtuk átfütyül: a szél!
Boldog, mert házainkat üresre zabálja végre.
Tudjuk, hogy előfutár mind, aki ma él,
És ki utánunk jön, nem méltó említésre.

9

A jövendő földrengésekkor remélhetőleg
Nem oltom ki virginiámat keserűen-zavartan,
Én, Bertolt Brecht, ki aszfaltvárosokba vetődtem
A fekete erdőkből, anyám testében, hajdan.

Fordította: Eörsi István

ISMERTETŐK

kurázsi mama és gyermekei

A darab Grimmelshausen pikareszk regényére épül (A kalandos Simplicissimus); 12 év történetét foglalja 12 jelenetbe. A harmincéves háborút részleteiben is pontosan festi le, a szereplők beszéde is stilizáltan régies. Nem vét a történeti hűség ellen, mégis érezzük, hogy itt a küszöbön álló második világháborúról is szó van.

Brecht a címszereplő Kurázsi mamában azt a kisembert mutatja be, aki felismeri a háború üzleti lehetőségét, és megpróbál magának minél több nyereséget kicsikarni belőle. Ezért a családját sújtó személyes tragédiák ellenére a végsőkig hisz a számára hasznot hajtó háborúban. Hite szükségszerűen vezeti a katasztrófába, melynek indítékait azonban elemezni, felfogni képtelen. A dráma erkölcsi problémája: az élet és a halál határhelyzeteibe kényszerítő világban lehetséges-e a kisembereknek - akárcsak minimális moráljuk megőrzésével - életben maradniuk, vagy a puszta vegetáció minden erkölcsi tulajdonság feladását követeli tőlük? A minimális morál fenntartásához - Brecht borotvaétre állított kérdésfeltevése szerint - az értelem, az igazság hatalma, vagy ennek hiányában az érzelmek ereje szükséges. A köznapok embere számára azonban egyik lehetőség sem adatott meg. Aki jó akar lenni, mint a néma lány, Kattrin a Kurázsi mama és gyermekeiben, az elpusztul.

Forrás: Legazi Ilona könyvismertetője

A kaukázusi krétakör

Az író ebben a darabjában az anya és a gyermek kapcsolatának problematikájával a szegények jogaira, igazságára, a hatalom és a javak birtoklásának a kérdésére, az ember valódi hovatartozására világít. A darab végén a bölcs bíró ítélete dönti el a vitát - kié legyen a gyermek - megnyugtatóan.