Attól kezdve, hogy 39 éves korában, ismétlődő idegzavarok után meghalt, mindmáig a román költészet legnagyobb alakjának tudják. Életében azonban csupán egyetlenegy verseskötete jelent meg 1883-ban. Már életében a legnagyobb román költőnek tartották. De rohamszerűen rátörő pesszimizmusa, máskor a szélsőségekig csapongó lelkesedés szerelmi és hazafias költészetében előre jelezték a tragédiát. Hajlott a szélsőségekre nemcsak hangulatában, de véleményeiben is, s ez magányossá, néha egyenest emberkerülővé tette. El kellett következnie korai halálának, hogy egy csapásra kitörjön a nemzeti lelkesedés és a világirodalmi elismerés. Noha már "Költemények" című egyetlen kötetben megjelent versgyűjteménye is kifejezetten sikeres volt. "Calin" című verses meseregényéről megjelenésétől fogva vallják, hogy a román költészet legvarázsosabb hangulatú és legzeneibb hangzású alkotása.

Kisnemesi - ott úgy mondták, hogy "kisbojári" - moldvai családban született. Eminescu moldvai állampolgárként járta iskoláit, tanult külföldi egyetemeken - Berlinben, Bécsben -, járt külföldi fővárosokban, többek közt Pesten is. Pest azért is volt érdekes a számára, mert itt szerkesztették azt a Família című román nyelvű újságot, amely az egységes Románia egyik szellemi előkészítője volt, és már 1870-ben helyet adott a húszéves Eminescu verseinek. Eredeti neve is ebben a lapban változott Eminescura. A családot ugyanis Eminovici-nak (ejtsd Eminovics) hívták. Ez parasztosan hangzó név volt. A Família szerkesztője módosította Eminescura, ami nemesi hangzású volt. A költő ettől fogva maga is így nevezte magát. A kor, amelyben költészete kialakul, a 19. század hetvenes évei és nyolcvanas éveinek eleje. Ez Európa-szerte a romantika végső virágkora. Eminescu 31 éves, amikor fellángol és vérbe fullad Párizsban a "kommün", a proletariátus felkelése. Eminescu forradalmi hangvételű verseinek történelmi háttere 1848 emléke és a párizsi néptragédia. Egyik leghíresebb nagy költeményének címe: "A császár és a proletár". - De ugyancsak 1871-ben valósul meg végre a nagy álom: az egységes román állam. Igaz, ez királyság és a szabadság költői, igaz szívvel nem tudnak lelkesedni a királyokért. Pillanatnyilag azonban a remények királyság formájában valósultak meg. Eminescu, a demokrata eszményű Caragiale, sőt a harcosan forradalmár lelkű Slavici is olykor konzervatív újságok munkatársa, egy ízben ők hárman együtt egy reakciósnak is mondható újság szerkesztői.

Ezt az ellentmondásosságot az is magyarázza, főleg éppen Eminescunál, hogy ha rázuhan a pesszimizmus, akkor saját eszményeiben sem tud hinni. Odáig is elmegy, hogy minden elképzelhető társadalmi rendet hazugnak és emberellenesnek tart. Csak a meglévő elleni tiltakozásban gyanítja az emberhez méltó, az igazságért harcoló magatartást. Ezért tud néha - romantikus hitvallása ellenére - lelkesedni a realizmusért, sőt a kibontakozó naturalizmusért is. Komorságának, olykor rohamszerű pesszimizmusának nemcsak társadalmi kiábrándulások az okai. Talán ennél is jobban megrázzák szerelmi csalódásai. Folyton szerelmes, és mindig reménytelenül. Ennek egyik fő oka saját természetében rejlik. A hisztérikusan depresszió és rajongó lelkesedés közt ingadozó lélek -, aki kételkedik saját érzelmei őszinteségében, s még inkább a szerelemre és viszontszerelemre vágyott nő érzelmeiben - néha gorombaságig indulatos, majd hirtelen magányba menekül: igazán nem lehetett kellemes szerelmi partner. Igaz, tudott nagyon kedves szavú is lenni, szokatlanul művelt is volt, a tehetség szinte sugárzott belőle. De minden hangulatot ő maga rontott el. És ha elromlott a hangulat, akkor egyszerre mindent - sorsot, társadalmat, nőt - eleve gonosznak hitt. Igazán idegbeteg csak élete végső három évében volt, ez az
idegbetegség azonban ifjúkorától készülődött. A modern lélektan "önsors rontó"-nak mondja az ilyen természetű embert. Az a különös, hogy ez a lelki bizonytalanság szinte egyáltalán nem látszik költészetén. Kettesben a papírral, még a szélsőséges ábrándok között is tiszta elméjű, képalkotásaiban szemléletes, maga alkotta mesevilágaiban is az összhangzó szépséget megvalósító művész volt.