1926. augusztus 23-án született Oroszváron. (ma Szlovákia). Két éves korától 18 éves koráig Pannonhalmán élt, ahol édesapja főjegyzőként dolgozott, nagyapja híres orvos volt. Tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte, mint bejáró diák. Bátyja, Hernádi György, ekkor már a Ludovika Akadémián tanult. Érettségi után, 1944-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, azonban a háború megszakította tanulmányait. Leventeként került orosz hadifogságba, a Krím félszigetre, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. Ezután többféle tanulmányba is belefogott, népi kollégista is volt. 1950-től vállalati közgazdászként dolgozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben. 1970-től a Huszonötödik Színháznál, majd a Népszínháznál, később a kecskeméti Katona József Színháznál volt dramaturg, illetve művészeti vezető. Költőként indult, a Csillag egyik 1955-ös számában jelentkezett először verseivel. A folytatás azonban elmaradt. Verseivel majd későbbi regényeiben, elbeszéléseiben találkozhatunk, a költő átadja helyét a prózaírónak, majd a drámaírónak. Már első novelláskötete, a Deszkakolostor (1959) új és eredeti tehetség megszületését jelezte: feltűnést keltett az irodalmi közvéleményben.

Forgatókönyvíróként is ismertté vált, számos filmben dolgozott együtt Jancsó Miklóssal. Egyik filmjükben, a Kelj fel komám, ne aludjál című alkotásban maga is szerepet vállalt. Első közös filmjük az 1964-ben bemutatott Oldás és kötés volt és ezt egy sor másik film követte. Műveiben gyakran jelentek meg egyedi, meghökkentő ötletek, horrorisztikus képek. Az első önálló, eredeti drámáját a Pécsi Nemzeti Színház adta elő, 1971-ben. A Falanszter előadása meghozta Hernádi Gyula számára a drámaírói sikert. A darab a múlt században, Amerikában játszódik: szereplői egy Fourier tanai alapján megszervezett kommunisztikus közösség tagjai. A dráma a közösség felbomlását, csődjét mondja el: léte zátonyra fut a külső fenyegetettség és a belső széthúzás, a szándékok és a célok különbözősége miatt. A mű Hernádi szabadság-fogalmának egyik lehetséges körülírása. "Az egyenlőség és a szabadság az a két kategória, ami az emberiségnek mindig a legaktuálisabb problémája volt. Azt szeretném, ha minden írásom erről szólna" – mondta Hernádi Gyula egy interjúban. A Falanszter az egyenlőség és a szabadság érvényesítésének csődjét jeleníti meg – ám nem kérdőjelezi meg az eszmék történelmi távlatát. 1981-től 1989-ig a Magyar Írószövetség választmányi tagja. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének elnöke. 1976-ban József Attila-díjjal, 1996-ban Szép Ernő-díjjal és alternatív Kossuth-díjjal, 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Legjelentősebb könyvei: Hasfelmetsző Jack, A boldogság templomai, Jancsó Miklós szeretői, Egri csillagok háborúja, A halál halála.

Jelentős forgatókönyvei: Így jöttem, Szegénylegények, Csend és kiáltás, Fényes szelek, Égi bárány, Még kér a nép, Mohácsi vész.

Jelentős drámái: Falanszter, Antikrisztus, Vérkeresztség, Csillagszóró, A tolmács, Királyi vadászat.

Forrás: Wikipédia - A szabad lexikon

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL: