A nemzet csinosodása

   Eredeti munkák gyarapítják a tudományokat, csinosítják a nemzetet, és emelik fel a nagy nemzetek ragyogó sorába. Nagy akadálya az nálunk a tudományoknak, hogy nálunk termett eredeti munkák még eddig nincsenek. (...)

Az igaz literátor hozza le, mint egy második Prometheus az égből a bölcsesség szép világát; a' terjeszt a nemzetekre dicsőséget és virágozást és közboldogságot, a' teszi a jobbágyot meggyőződésből való, kész engedelmű jobbággyá, az uralkodót a szívek uralkodójává, az embert emberré. A' vezeti végre a népet a józan értelem kötelein a maga kötelességeire és a szív édes láncain a maga boldogságára.

1794, Magyarország. II. József, a reformer uralkodó négy esztendeje elhunyt. Rendeleteit halálos ágyán visszavonta, sokat vitatott törekvései kudarcba fulladtak. Franciaországban vészes gyorsasággal követik egymást az események. A magyar nemzet legjobbjai, miközben a párizsi fordulatokat elemzi, aggódva figyelnek Bécsre: mit hoz a jövő? Minden bizonytalan, kialakulatlan, változó. Ebben a helyzetben egy fiatalember részletes, megfontolt tervezetet bocsát ki, melyben pontról pontra elősorolja a magyar tudomány s művészet fejletlenségének okait, majd hosszú távra meghatározza az előrelépés feltételeit.
A nemzet csinosodása az Uránia utolsó számában jelent meg. A folyóirat megbukott, a szerkesztő nagy reményű terve hosszú időre feledésbe merült...

1794

Fanni hagyományai

Mi ez? - mi a szerelem? - nem fogok hozzá leírásához. A szó csak üres, jelentés nélküli hang. Hideg, mint a réz, mely cseng, de nem érez; holt, megmerevedett állat. Elégtelen a szív véghetetlen, eleven, erős, meleg érzéseinek lefestésére. - Oh, mi az élet szeretet nélkül? Iszonyú, mint a tágas vadon, amelyben nem járt embernyom. Borzasztó, mint éjfél hasogató hidege... Nem élt az, aki szeretet nélkül élt!
(XLII.)

Kármán regényhőse, Fanni nem tud és nem akar lemondani a lelkét, egyéniségét felszabadító, gazdaggá varázsoló szerelemről - az életről kell lemondania. Naplójából, leveleiből ismerjük meg mélabús történetét. Kármán egy, az Uránia szerkesztőihez írott , levélnek álcázott előszóval azt sugallja: Fanni valóban élt. Ma már tudjuk: Fanni leveleit, naplóját - az első igazi magyar regényt - Kármán József írta, s az érzékeny lelkű, szerelme elvesztését túlélni nem képes Fanni: képzelt alak. De nagyon sok hasonló sorsú nemes kisasszony élt akkoriban Magyarországon. Egyetlen vagyonuk a hozományuk. Egyetlen lehetőségük az apjuk választotta férfival házasságra lépni. Szürke élet, reménytelen biztonság...

1795