|
A konfucianizmus alaptanítása
Konfucius programja egyszerű. Addig nem lehet rend a társadalomban, amíg az
embert meg nem tanítjuk a helyes életvezetésre, az erényes életre. Konfucius
három csoportba sorolja az embereket: 1. seng, a tökéletes bölcsek és
mintaemberek, akik közé az ókínai uralkodókat is sorolja, 2. csün-ce, a
nemesek és 3. a közönséges emberek. Tanítása szerint az embereknek
legalább nemes jelleművé kell válniuk, azaz el kell érniük a "li"-t. A li
öt legfontosabb eleme: 1. A zsen, vagy emberiesség, 2. a ji, vagy
becsületesség, 3. a li, vagy illemtudás, 4. a csi, vagy tudás,
ismeret és 5. a hszin, vagy őszinteség. Ez utóbbi szerinte az erkölcs
alapja. Konfucius szerint a fenti 5 elvnek kell érvényesülnie az 5 fő emberi
kapcsolatban, vagyis az uralkodó-államhivatalnok, apa és fia, az idősebb és
fiatalabb testvér, a barát-barát és a férj és felség között. Ugyanakkor különös
hangsúlyt kap a hsziao, a kegyelet is, amelynek meg kell határoznia az
emberi és családi kapcsolatokat, s melynek a holtak iránti tiszteletet is
magában kell foglalnia.
Amikor a konfucianizmus állami doktrínává vált Kínában (kb. i.e.
178), minden nagyobb városban Kung-ce templomok épültek, ahol a hivatalnokoknak
előírásszerű ceremóniák keretében kellett térdet hajtaniuk egy egyszerű tábla
előtt, melyre Konfucius neve és rangja volt felróva. E helyeket nevezték
ven-miaonak, vagyis "irodalmi templomoknak", ahol az irodalmat értő előkelők,
hivatalnokok a templomhoz, szertartásteremhez tartozó könyvtárban vitathatták
meg koruk aktuális irodalmi és erkölcsi kérdéseit.
Az eredeti konfuciánus ideológia legfontosabb és legmegbízhatóbb
forrása az Analekták, más néven Lun-jü vagy Válogatott mondások. Ezek
Konfucius párbeszédeinek kissé széteső gyűjteményei, amelyet tanítványai
állítottak össze, röviddel tanítójuk halála után.
Jí Csing. A Változás Könyve. Ősi kínai
jóskönyv
Az öt kínai klasszikus talán legismertebbike, ősi bölcseleti műve.
Keletkezési idejét a kutatók az i.e.1. évezred első harmadára helyezik.
Magát az írást Fu-Hszi császártól származtatják a legtöbben, néhányan Csou
herceget, és még néhányan Wen királyt tartják szülőatyjának. Amiben
azonban mindenki egyetért, hogy a legtöbb magyarázatot és a jelek
rendszerezését maga Konfucius végezte. A kínai filozófus munkássága
elengedhetetlen volt abban, hogy a könyv még ma is létezzék. A Ji Csinget
(King) eredetileg jóskönyvként használták, de néhányan ősi szójegyzéknek
is vélték. Később a Bölcsesség Könyveként emlegették. Ám azzal több
filozófus is egyetértett - így pl. Jung is -, hogy a személyes
megtapasztalás, vagyis a könyv használata, rendszeres olvasása jelenti az
igazi bölcsességet és nem a mű egyszeri átolvasása. Az ábrák és a hozzájuk
fűzött magyarázatok alkalmasak jóslatként való értelmezésre. A Ji Csing
azonban képes arra, hogy kérdésünkre véletlenszerű - s mint tudjuk ilyen
nem létezik - felnyitás során is értelmezhető és logikus választ adjon!
Si King. DALOK KÖNYVE
(részletek)
1
Sirályok ríjjogása,
szirten víz csillogása,
az a lepke-szép asszony,
urának méltó társa.
Elmerül, libeg, felszáll
lótusz és liliomszál;
látlak, lepke-szép asszony,
gondom körötted kószál.
Álmom öblén kutatlak,
napom rád nyíló ablak,
elsüllyedsz s újra felszállsz,
kereslek és siratlak.
Bukdos a békalencse
a vízben föl-le, föl-le;
azt a lepke-szép asszonyt
lantom, gitárom zengje.
Sulyom, sás, szittyó, káka,
mohák gyöngyös homálya;
kísérjen, lepke-szép asszony,
dobom vad buffogása.
KORMOS ISTVÁN FORDÍTÁSA
49
Csip a jérce,
vág a szarka,
az én bátyám
cudar-fajta.
Vág a szarka,
csip a jérce,
az én uram
cudar-féle.
WEÖRES SÁNDOR FORDÍTÁSA
Forrás:
Terebess Ázsia E-Tár
Lunyu (Lun jü), Konfucius tanítványaival folytatott beszélgetései.
Hamvas Béla fordításai
(részletek)
NYUGALOM, ÖRÖM, BÖLCSESSÉG.
A Mester így szólt:
- Tanulni is megnyugtató. Messziről jött barátokkal beszélgetni is öröm.
Ha az embert nem méltányolják s mégse duzzog, az is bölcs.
...
AZ ERKÖLCS.
A Mester így szólt:
- Sima modor és hízelgő szó ritkán az erkölcs jele.
ÖNVIZSGÁLAT.
Dsong mester így szólt:
- Önmagamat naponta háromféleképpen vizsgálom: vajon tettem-e valamit
szívből másokért; vajon barátaimmal való beszélgetés közben voltam-e
szavammal hűtlen; vajon megtartottam-e azt én, amit másnak tanítottam.
A TELJES EMBER.
Dsi Hia így szólt:
- Aki a nagy embert tiszteli és előtte meghajlik, aki szüleinek segít és
minden erejét nekik adja, aki az uralkodónak szolgál és önmagáról lemond,
aki barátaival úgy beszél, mintha önmagával lenne, - arról hiába mondják,
hogy hibás, én tudom, hogy teljes ember.
TANÁCSOK.
A Mester így szólt:
- A bölcsnek nincs előítélete; azért vannak iránta bizalommal. Ami a
tanulást illeti, ne ismerj határt. Példád legyen az, aki hű és
lelkiismeretes. Fődolgod legyen: a hit és az igazság. Ne legyen barátod,
csak, aki hozzád hasonló. Ha van hibád, ne szégyelld megjavítani.
...
ISMERET.
A Mester így szólt:
- Nem törődöm azzal, hogy az emberek nem ismernek. Azzal törődöm, hogy nem
ismerem az embereket.
A SARKCSILLAG.
A Mester így szólt:
- Aki a maga erejéből önmaga ura lesz olyan, mint a sarkcsillag. Nem
mozdul és az egész ég körülötte kering.
ÉLETPÁLYA.
A Mester így szólt:
- Mikor tizenöt éves voltam, nyakig voltam a tanulásban; mikor harminc
voltam, már szilárdan álltam; mikor negyven nem volt kétségem többé mikor
ötven, az ég törvényét tudtam; mikor hatvan, tudtam hallgatni; mikor
hetven, már követhettem a szívemet, s a törvényt nem léptem át.
...
A SZÜLÖK.
Mong Wu lovag azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege. A
Mester így szólt:
- Ne szerezz gondot szüleidnek, kivéve, ha beteg vagy.
TISZTELET.
Dsi Yu azt kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege. A Mester így
szólt:
- A gyermeki kötelesség mai napság az, hogy valaki szüleit eltartja. De az
ember kutyáit és lovait is eltartja. Mit ér az egész, tisztelet nélkül?
...
TANULÁS ÉS GONDOLKOZÁS.
A Mester így szólt:
- Tanulni és nem gondolkozni fölösleges; gondolkozni és nem tanulni
fárasztó.
NEGATÍV BÍRÁLAT.
A Mester így szólt:
- Tévedéseket támadni ártalmas.
...
VEZETÉS.
Valaki azt kérdezte Kung mestertő:
-Miért nem vesz részt a mester az állam vezetésében? A Mester így szólt:
- A jó vezetőnek tisztelnie kell szüleit és szeretnie kell testvéreit. Ez
a vezetés titka. S ehhez nem kell, hogy az ember az állam élén álljon.
A HITETLEN.
A Mester így szólt:
- A hitetlen ember! Mit kezdjek vele? Nagy kocsi rúd nélkül, kis kocsi hám
nélkül. Mit kezdjek vele?
HÍZELGÉS, GYÁVASÁG.
A Mester így szólt:
- Aki idegen szellemeknek szolgál, nem saját őseinek, - hízeleg. Aki látja
kötelességét és nem teszi meg, - gyáva.
...
Forrás: Terebess Online
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/kunfu.html
|
