Zsidó származású német költőnő 1891-ben, Berlinben született; Stockholmban halt meg, 1970-ben. Egy gyáros lányaként polgári jómódban nőtt fel Németországban, korán kezdte irodalmi próbálkozásait. Fiatal korában a keresztény szellemiség hatását mutató, legendaszerű novellákat publikált, írt romantikus verseket és mesejátékokat is. 1921.-ben elbeszélés kötete jelent meg, de fiatalkori művei nem voltak jelentősek. Mégis e művek révén - melyeket elküldött Selma Lagerlöfnek - került barátságba az akkor már világhírű svéd írónővel. Hitler hatalomra jutása után egyre jobban érdekelni kezdte saját zsidó kulturális öröksége és a haszid miszticizmus. Származása miatt el kellett menekülnie hazájából: 1940-ben sikerült anyjával Svédországba emigrálnia, s ott élt haláláig. Voltaképpen akkor, 50 éves korában lett költővé. Németországban maradt családja koncentrációs táborban pusztult el. Sachs további irodalmi tevékenységét teljes mértékben az üldözöttség és a pusztulás élménye határozta meg. A zsidó nép tragédiája, a hazátlanság fájdalma szólal meg költészetében. Első verseskötete, A halál házaiban 1947-ben jelent meg. Ezt követte a Csillagok elsötétítése (1949), a Szövetségi Köztársaságban kiadott első kötete 1957-ben jelent meg a müncheni Heinrich Ellermann kiadójánál. Merész képei alapján a nácik által megbecstelenített német nyelv megújítójaként, megtisztítójaként emlegetik. Ismertebb könyve az Izzó rejtvények 1962-ben látott napvilágot.

Az izraeli héber nyelvű irodalom első komoly elismerése az 1966-os Nobel-díj volt, amit megosztva Nelly Sachs német nyelven író költővel Smuel Joszef Agnon nyert el. Sachs indoklása: "kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják" - ő az első zsidó nő, aki Nobel-díjat kapott. A magyar irodalmi köztudatban kevesen ismerik a nevét. Pedig költészetét akár ismerhetnénk is, mert tucatnyi verse megjelent magyarul, különböző, német költői antológiákban. Verseit Vas István, Görgey Gábor, Tornai József, Hajnal Gábor és Kálnoky László fordította. Magyarul megjelent: Izzó rejtvények c. kötete (versek, 1968); A vigasztalók kórusa című verse még a Múlt és Jövő 1997. 3. számában is megjelent. Matits Ferenc, magyar festő, 1972-ben képsorozatot készített Nelly Sachs Nobel-díjas költőnő verseihez, aki korábban Matis munkáiról írt korábban költeményeket.