Richard Brinsley Sheridan világa
|
A rágalom iskolája Társadalmi komédia. Először a londoni Theatre Royalban mutatták be a darabot 1777. május 18-án. A művet Tóth Lőrincz fordította magyarra 1836-ban.
A Surface-család két fia, Charles és Joseph sokban különböznek egymástól. Charles könnyelmű, mulatozó, de segítőkész, érző szívű tiszta lelkű fiú, Joseph látszólag hibátlan, jó modorú úr, de lelke mélyén romlott, kétszínű, számító, önző alak. Öreg barátjának, Sir Peter Teazle-nek a gyámlányát, Máriát akarja elvenni (nem szerelmes bele, de a tekintélyes hozomány csábítja), de az öregúr szép és fiatal feleségének udvarol, őt szeretné megkapni. A szépasszonynak nincs is terhére az ostrom, nem becsüli öregecske férjét. Környezete pletykálkodó, férje előtt befeketítik, azt híresztelik, hogy Charles szeretője. Mária a bohém Charlest szereti, de Charles életmódja sok baj forrása, kapcsolatuk egy időre el is hidegül. Hazaérkezik Sir Oliver, a fiúk nagybátyja. Rég nem látták, nem is emlékeznek rá. Hallván unokaöccseiről szóló híreket, személyesen akar meggyőződni azok hitelességéről. Álnéven keresi fel őket. Charlesnél mulatozó társaságot talál, a fiú az uzsorásként megjelenő vendégnek eladja a család tagjainál arcképeit, kivéve egyetlent, Sir Oliverét, mert őt gyermekkorában nagyon megszerette. Josephet, szegény rokonként keresi fel, ez azonban semmit nem ad neki arra hivatkozva, hogy fukar nagybátyja miatt neki sincs pénze. Lady Teazle végül enged Joseph csábításának, elmegy hozzá, hogy "megtekintse a könyvtárát". Váratlanul beállít azonban Sir Teazle, feleségének csak annyi ideje marad, hogy a függöny mögé bebújjon. Itt végighallgatja a két férfi beszélgetését, megtudja, hogy férje Charlesra féltékeny, kiderül Joseph kétszínűsége, az, hogy Mária kezére és vagyonára pályázik. A megérkező Charles fellebbenti a függönyt, általános meglepetés, de a szépasszony kijelenti, hogy kiábrándult imádójából, ezután hűséges feleség lesz. A nagybácsi rendbe hozza Charles anyagi ügyeit, a fiatalok egymáséi lehetnek, Joseph megszégyenülten elvonul.
Érdekességek - 1 Sheridan, a népszerű vígjátékíró A rágalom iskolája c. komédiájában megsértette az Angol Parlamentet. A bíróság arra ítélte, hogy térden állva kérjen bocsánatot. Sheridan elment az Alsóházba, belépett az ülésterembe, térdre ereszkedett, majd fölállt, és zsebkendőjével leporolta a térdét: - Már megbocsássanak uraim, de nagyon piszkos ez a Ház!
Érdekességek - 2 Az angol színpadi beszéd mestere, gyakran használ leveleiben, különösen, ha ír barátai a címzettek, jellegzetesen ír-angol - nyelvészeti szakszóval: Hiberno-English - szerkezeteket, olyan grammatikai hibernizmusokat, mint például a csakis Írországban használatos I am after doing it forma a "helyes" I have just done it helyett. Többen észrevették, hogy elnyomott és elnyomó között a beszédtevékenység mennyisége terén létezik valamiféle aránykülönbség az előbbiek javára: miközben a szolgának be nem áll a szája, gazdája takarékosan bánik a szóval. Voltaképpen érthető, miért: amíg az úr a szolga beszédét kénytelen hallgatni, addig nem tudja dolgoztatni vagy bántani. Ennek egyik jellegzetes változata az írek szószátyárságáról és - velük szemben - az angolok hallgatagságáról alkotott kulturális sztereotípia (ami sztereotípia ugyan, de ettől még - vagy éppen ezért - igaz). Sheridan ezt a sztereotípiát a brit politikai nyilvánosság előtt igazolta. A drámaíró idővel politikai pályára lépett, whig, tehát liberális parlamenti képviselő lett belőle, aki hajlott a francia forradalommal való - a lojális britek szemében árulás-gyanús - egyetértésre. Képviselőként egy bizonyos ügyben felszólalván minden rekordot megdöntött beszéd mennyiség terén: felszólalása az angol parlament történetében a leghosszabbra sikerült: hat órán át beszélt egyfolytában. Utána még az ellenpárt tagjai is gratuláltak neki.) |