Egy 1967-ben készült elemzés "a régmúlt tragikus dinoszaurusza" névvel illeti. Korában igen népszerű Imago (1906) című művészregénye nagy hatással volt Sigmund Freudra is. Eposzaiban a humanista eszmények hirdetője.

A gimnáziumot Bázelben végezte. 1863-ban édesapja kérésére beiratkozott a zürichi egyetem jogi karára. 1865-70 között teológiai tanulmányokat folytatott Zürichben, Heidelbergben és Bázelben. A teológusi diploma megszerzése után 1871-ben Standertskjöld tábornok meghívására Szentpétervárra költözött, hogy gyermekeinek tanítója legyen. 1879-ig maradt ebben az állásban, részben Oroszországban, részben Finnországban élve. Ez idő alatt írta Prometheus und Epimetheus című művét, amelyet hazatérve saját költségén adott ki 1881-ben Carl Felix Tandem álnéven. A könyv észrevétlen maradt, ezért Spitteler tanári állást vállalt (Neuveville, 1881-1885), majd különböző újságoknak dolgozott (Grenzpost, 1885-86; Neue Zürcher Zeitung, 1890-92).

1892-ben Luzernbe költözött, itt írta további műveit. 1900 és 1906 között jelent meg a
négykötetes epikai műve, az Olimpiai Tavasz. Az első két kötet - Spitteler többi művéhez hasonlóan - nem aratott sikert. A második kötet megjelenése után azonban a híres zenész, Felix Weingartner egy pamfletben mutatta be a művet a német közönségnek - ő fedezte fel Spittelert a világ számára. Az első világháború idején a Zürichben tartott Unser Schweizer Standpunkt című beszédében kiállt a több kultúrájú Svájc mellett. A német-olasz feszültség következtében az író Svájc hagyományos bölcsességére és semlegességére, illetve a közös történelemre és állampolgárságra hivatkozva arra kérte az ország polgárait, hogy tegyék félre a két háborús félhez fűződő szimpátiájukat. 1919-ben irodalmi Nobel-díjat kapott - "különösen eposzának az "Olimpiai tavasz"-nak méltatásaként"

Forrás: Wikipédia

ÍZELÍTŐ MŰVEIBŐL