KEDVES CSIRKEFOGÓK

Danny és a többi monterey-i paisano (indián-, spanyol-amerikai keverék) népszerű története egyszerre derűs és megindító, naiv és nagyon is rafinált. Steinbeck Kaliforniája, ahol a Kedves csirkefogók élnek, a jenki Amerika furcsa mediterrán szigete. Danny, a főhős házat örököl, ahová különös, vidám szubtrópusi lumpenek fészkelik be magukat, és alkotnak saját, íratlan törvényeik szerint élő közösséget. Az egyetlen embert, aki dolgozik közülük, a Kalózt azért csábították maguk közé, hogy kiforgassák kis vagyonából. Végül is ők lettek a negyeddollárosokból összekuporgatott kincs védelmezői, mert új barátjuknak különös fogadalmát kell teljesítenie a pénzből. A boldog élet azonban véget ér: Danny meghal, és a közösség szétesik. A regény, amely látszólag az aranyszívű szegény emberek édenéről írott himnusznak indul, tragédiába fordulva kérdőjelezi meg saját világképét. Alakjai azonban feledhetetlenek, hisz egzotikus maszkjuk ellenére is eleven, érző és esendő igazi emberek. Steinbeck Kaliforniája, pontosabban: Spanyol-Amerikája azóta is vissza-visszatér az amerikai irodalomban. - A regény minden olvasói szinten egyaránt élvezetes és élményadó. 

Egerek és emberek

Az embernek kell valaki, aki a közelében legyen. Megbolondul az ember, ha nincs senkije. Lehet az akárki, mindegy, csak együtt legyen az emberrel. Mondom neked! Mondom neked, az ember belébetegszik a magányosságba.

A kaliforniai Soledad közelében furcsa párt tesz le az autóbusz: George alacsony és fürge észjárású, társa, Lennie lomha, nehézfejű óriás. Egy közeli tanyára tartanak, munkát keresnek. Bár a tanya lakói és munkásai korántsem barátságosak, nincs más választásuk: itt kell maradniuk, ha meg akarják valósítani közös álmukat, hogy vegyenek egy saját tanyát, ahol majd önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t ártatlan együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. Barátságuk ritka kincs az őket körülvevő sivár, brutális világban, amely könyörtelenül megsemmisülésre ítél mindent, ami emberi. Mielőtt révbe érnének, Lennie - merő szeretetből, s heves vágya okán - megöli gazdájuk feleségét, majd menekülésük közben hogy meg ne lincseljék, barátja végez vele. George újra földönfutóvá válva már csak a túlélésben reménykedhet. A szikár, minden sallangtól mentes, sodró erejű kisregény a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikusan felemelő történetén keresztül mutatja be a modern társadalom elidegenedésének, az emberi kapcsolatok kiüresedésének pusztító hatását. Mondanivalója a mai napig sem veszítette el érvényét.

A Nobel-díjas amerikai író főműve, az Érik a gyümölcs a harmincas évek Amerikájának nagy gazdasági és társadalmi válságáról mond kemény ítéletet, és megrázó képet fest a földjükről elűzött bérlők hányattatásáról. A Joad család sok-sok ezer sorstársával együtt a munkalehetőség reményében vág neki egy rozoga, használt teherkocsin a hosszú útnak Kaliforniába, ahol megvetés és terror fogadja őket. Munka csak szórványosan adódik, a bérek egyre alacsonyabbak. A történet mégsem a reménytelenség jegyében fejeződik be: az elnyomottakban érlelődik a felismerés, hogy közös erejükkel szemben az elnyomó hatalom tehetetlen, és az emberség alapjait az embertelen körülmények sem kezdhetik ki. A regény túlnő egy családregény keretén. A laza, szinte pikareszk szerkezetű írás kíméletlen realizmussal ábrázolja az oklahomai farmercsalád életén keresztül bemutatva egy egész korszak és egy egész embercsoport tragédiáját.

Lement a hold

A Lement a Hold a második világháborús német megszállás egyik legszebb jelképét teremti meg. Egy norvégiai kisváros lakói, bár látszólag alkalmazkodnak az olajozottan működő megszálláshoz, idővel bizonyságot tesznek hajthatatlanságukról, emberi helytállásukról. A hódítók túlontúl precíz terve így törik meg s a városka polgármestere akit túszként kivégeznek emelt fővel mondja el a halálra elszántak bölcs szavait; "...szabad nép vagyunk; annyi fejünk van, ahány emberünk, és ha baj van, a vezérek úgy nőnek köztünk, mint a gombák"