Mark Twain művei

Élet a Mississippin

Amikor kisfiú voltam, falunkban (Hannibal, Missouri állam), a Mississippi nyugati partján, pajtásaimmal együtt mindnyájunknak egyetlen örökös becsvágya volt. Nevezetesen: hogy gőzhajósok lehessünk. Voltak ugyan másfajta átmeneti ambícióink is, de ezek, mondom, csak átmenetiek voltak.

Mark Twain vonzalma a hajósélet iránt több művéből ismeretes. De, hogy ő maga mint hajókormányos hogyan élt, azt ebben a művében írja le a legrészletesebben. Beteljesült vágyairól igen mozgalmas-, kalandos-humoros fejezetekben ad számot. A Nagy Szennyvízcsatornát a Mississippit érett író korában ismét végigutazta, s ennek a hajóútnak ürügyén bűbájos történet-mozaikokban eleveníti fel a korabeli életet. Kifogyhatatlan mesélőkedv és kesernyés-csípős humor lengi át az egész könyvet, melynek ellenállhatatlan varázsa végig vonzásában tartja az olvasót. Ennek során aztán szondázásról, ujjlenyomatokról, viharokról, szépséges palotákról, iparkodó zsiványokról, spiritiszta szeánszokról, bűnbánó betörőkről, vérbosszúról, arkangyalokról, indián legendákról és egyebekről villant fel maradandó képeket. Mark Twain e kis remekművét 1883-ban írta, de teljes terjedelmében csak most kerül a magyar olvasóközönség kezébe.

Ádám és Éva naplója

Amikor felébredtem, már nem voltam egyedül. Egy új teremtmény bukkant fel mellettem - a hosszú hajú! ... Észrevettem, hogy bal mellemen valami forradás van. Már pusztán az a körülmény, hogy az új teremtmény első bemutatkozása nem járt baj nélkül - nem sok jóval biztat a jövőt illetően.

A két párhuzamos, napló formájú humoreszk nem csupán és nem elsősorban a bibliai teremtéstörténet egyfajta paródiája, hanem mindenekelőtt a két nem, a férfi és a nő egymáshoz való viszonyának (természetesen a kor szemléletéhez igazodó) humoros ábrázolása. Könyvben azért érdemes megvenni, mert Mark Twain rajzaival van illusztrálva, ami szintén szórakoztató. 

Egy jenki Arthur király udvarában

Amikor magamhoz tértem, egy tölgyfa alatt ültem a füvön ... egy lovas fickó állt velem szemben, s lenézett rám - szakasztott olyan volt, mintha valami képeskönyvből vágták volna ki. Tetőtől talpig régimódi páncélt viselt, a fején hordó alakú sisakot, rostéllyal; pajzsa is volt, meg kardja.

Az ismert amerikai író mulatságos regényének főhősét önmagáról mintázta. A minden hájjal megkent jenki aki - akárcsak a maga korában az író - a technikai újítások szerelmese. Eredetileg 1889-ben megjelent szatirikus - fantasztikus regény egyetlen pompás ötletre épül. Egy tősgyökeres connenticuti jenki, korának és hazájának jellegzetes fia, miután egy bunkóval jól fejbe kólintották, a 6. század Angliájában ébred fel, a Kerek asztal híres-nevezetes lovagjai között. Először veszélyben forog az élete, de aztán ravaszsága és technikai ismeretei révén hamar magas pozícióba kerül: ő lesz a "Főnök", gyakorlatilag Arthur király "miniszterelnöke". Sikerét annak köszönheti, hogy technikai ismeretei révén nagy varázslónak tartják (a híres Merlinnél is nagyobbnak). Az elkövetkező években hol lovagként, hol álruhában bejárja az országot, sok izgalmas és mulatságos kalandban van része, de fő célja a társadalom átalakítása. Titokban gyárakat, iskolákat, telefonhálózatot létesít, megreformálja a gazdasági életet, előkészíti a jobbágyfelszabadítást, a lovagság és a katolikus egyházi uralom megdöntését. A döntő összecsapásban végül megsemmisíti ugyan lőporos aknáival és gépfegyvereivel a lovagok seregét, de a tömegeket nem tudja meghódítani, ezért vívmányai semmivé lesznek, őt magát Merlin varázslata sok évszázados álomba meríti, melyből csak saját korában, közvetlenül halála előtt ébred újra. Mark Twain szatirikus vénája ebben a fantasztikus témában sokféle lehetőséget talál: egyaránt nevetségessé teszi és kifigurázza a romantikus lovagkort, a korabeli Anglia még mindig az arisztokrácia bűvöletében élő világát, valamint saját haszonelvű, korlátolt, technicista amerikai társadalmát. Ötletei, betétei, persze nem sikerülnek mindig egyformán, sokszor a humoreszk szintjén maradnak, de regénye a humoros világirodalomnak mégis maradandó alkotása. A regény a tizenéveseknek és a felnőtteknek is maradandó olvasmányélményt nyújt.

Tom Sawyer kalandjai

Tom úgy érezte, hogy az élet reménytelen, súlyos teher. Sóhajtva mártotta meszelőjét a vödörbe, végighúzta a kerítés tetején, néhányszor megismételte ezt a műveletet, majd összehasonlította ezt a jelentéktelen fehér felületet a végtelen, messze nyúló kerítéssel, és elerőtlenedve leült egy fatörzsre.

A regény egyike a legnépszerűbb ifjúsági műveknek. Ezt páratlanul gazdag meseszövése és bőven áradó humora mellett elsősorban felejthetetlen gyermekszereplőinek köszönheti. Tom Sawyer, Huckleberry Finn, Becky Thatcher és társaik történetének hátterében megelevenedik az 1800-as évek amerikai kisvárosának világa. Missisipi-parti kisváros, Mark Twain gyermekkorának színhelye, ennek világát emeli egyetemes érvényűvé az író e kivételes művészi értékű alkotásban. A címszereplő joggal számíthatja magát a helyi nevezetességek közé. Kétes értékű hírnevére kezdetben csak tanítószomorító cselekedetek, egy fortélyos kerítésmeszelés és több olyan gyászos tett utal, amelyek kivívják nagynénje, az áldott szívű Polly néni elkeseredését, továbbá mostohatestvére, a mintafiúcska Syd felháborodását. Tom bizony nem áll mintagyerek hírében, bár némi titkos becsvágy benne is motoszkál, szeretne ő is a vasárnapi iskola érdemes növendéke lenni, de ebben nem kis szerepe van a szép szőke Beckynek. Mivel azonban a valóság csupasz tényeinek ismeretében ezt elérhetetlennek látja, ezért inkább a Spanyol Vizek Fekete Rémeként szeretné befutni fényes pályáját. Ám egy temetőben tett éjféli kirándulás barátjával, Huckleberry Finnel váratlanul más irányba téríti útját. Rá vár a feladat, hogy egy ártatlan embert megmentsen az akasztástól, és méltó büntetéshez segítse Indián Joe-t. S a tárgyalás, ahol Tom ritka bátorságról és jellemességről tesz tanúbizonyságot, még nem is a csúcsa diadalának. Hátra van még egy hősi életmentés: az elveszettnek hitt Becky Thatcher kiszabadítása a barlangból. - Kivételes értékű ifjúsági regény.

Huckleberry Finn kalandjai

Na, ez jellemző rád, Huck Finn! Mindig azon a végén fogod meg a dolgot, ahol a csecsemő is tudná... Ki hallott arról, hogy ilyen vénkisasszony módjára szabadítsunk meg egy foglyot? Nem bizony; a legnagyobb szaktekintélyek szerint is csak az ágyláb átfűrészelésével lehet; aztán úgy kell hagyni, a fűrészport lenyelni...

A regény a Tom Sawyer folytatása, de önmagában is kerek történet. Címszereplője Huckleberry Finn, egy részeges csavargó fia, aki új környezetbe kerül. Jótevői mindent elkövetnek, hogy kulturált embert faragjanak belőle, de Huck nehezen viseli el a "rabságot", amely nem kívánt módon ugyan - de véget is ér: apja ellopja és visszaviszi az erdőbe. Az öreg brutalitása elől csellel megszökik. Megrendezi saját meggyilkolását, tutajt szerez, és a Missisippin utazik lefelé. Egyik nap felfedezi, hogy régi barátja, egy szökött néger rabszolga is a szigeten bujkál. Huck elhatározza, hogy Jimet szabad földre juttatja. Útjuk igen veszélyes, sokszor nehéz helyzetbe kerülnek. Állandóan menekülniük kell, végül két kalandorral is találkoznak, akik szélhámosságra kényszerítik őket. Tervük mégis sikerül, amelyhez a váratlanul felbukkanó Tom találékonysága is hozzásegíti őket. A kalandozások után a két fiú ismét visszatér a civilizált életbe, és Jim sorsa szintén megnyugtatóan rendeződik. A kalandokat Huck meséli el, kedves humorral, a kamaszok közvetlen hangján. A történet során nemcsak a gyerekek lelkivilágába, hanem az akkori telepesek zord életébe, a négerek helyzetébe, gondolkodásmódjába is bepillantást nyújt a szerző, aki gyermekhősein keresztül a társadalomból kiábrándult ember szabad és egyszerű élet utáni nosztalgikus vágyának ad hangot. A Tom Sawyer kalandjai és a Hucklebery Finn, e két egymással összefüggő mű az amerikai irodalom legnagyobb sikerű ifjúsági regénye; felejthetetlenek alakjai, a két derűs és csínytevő főhős; kalandjaik az európai fiatalok számára is alapélménnyé lettek. A művek feszes, realista tónusa, pezsgő, bár néha brutális humora, plasztikus nyelve maradandó érték.