|
Élet a Mississippin
Amikor kisfiú voltam, falunkban (Hannibal,
Missouri állam), a Mississippi nyugati partján, pajtásaimmal együtt
mindnyájunknak egyetlen örökös becsvágya volt. Nevezetesen: hogy gőzhajósok
lehessünk. Voltak ugyan másfajta átmeneti ambícióink is, de ezek, mondom, csak
átmenetiek voltak.
Mark Twain vonzalma a hajósélet iránt több művéből ismeretes. De, hogy ő maga
mint hajókormányos hogyan élt, azt ebben a művében írja le a legrészletesebben.
Beteljesült vágyairól igen mozgalmas-, kalandos-humoros fejezetekben ad számot.
A Nagy Szennyvízcsatornát a Mississippit érett író korában ismét végigutazta, s
ennek a hajóútnak ürügyén bűbájos történet-mozaikokban eleveníti fel a korabeli
életet. Kifogyhatatlan mesélőkedv és kesernyés-csípős humor lengi át az egész
könyvet, melynek ellenállhatatlan varázsa végig vonzásában tartja az olvasót.
Ennek során aztán szondázásról, ujjlenyomatokról, viharokról, szépséges
palotákról, iparkodó zsiványokról, spiritiszta szeánszokról, bűnbánó betörőkről,
vérbosszúról, arkangyalokról, indián legendákról és egyebekről villant fel
maradandó képeket. Mark Twain e kis remekművét 1883-ban írta, de teljes
terjedelmében csak most kerül a magyar olvasóközönség kezébe.

Ádám és Éva naplója
Amikor felébredtem, már nem voltam egyedül.
Egy új teremtmény bukkant fel mellettem - a hosszú hajú! ... Észrevettem, hogy
bal mellemen valami forradás van. Már pusztán az a körülmény, hogy az új
teremtmény első bemutatkozása nem járt baj nélkül - nem sok jóval biztat a jövőt
illetően.
A két párhuzamos, napló formájú humoreszk nem
csupán és nem elsősorban a bibliai teremtéstörténet egyfajta paródiája, hanem
mindenekelőtt a két nem, a férfi és a nő egymáshoz való viszonyának
(természetesen a kor szemléletéhez igazodó) humoros ábrázolása. Könyvben azért
érdemes megvenni, mert Mark Twain rajzaival van illusztrálva, ami szintén
szórakoztató.

Egy jenki Arthur király udvarában
Amikor magamhoz tértem, egy tölgyfa alatt
ültem a füvön ... egy lovas fickó állt velem szemben, s lenézett rám -
szakasztott olyan volt, mintha valami képeskönyvből vágták volna ki. Tetőtől
talpig régimódi páncélt viselt, a fején hordó alakú sisakot, rostéllyal; pajzsa
is volt, meg kardja.
Az ismert amerikai író mulatságos regényének főhősét önmagáról mintázta. A
minden hájjal megkent jenki aki - akárcsak a maga korában az író - a technikai
újítások szerelmese. Eredetileg 1889-ben megjelent szatirikus - fantasztikus
regény egyetlen pompás ötletre épül. Egy tősgyökeres connenticuti jenki, korának
és hazájának jellegzetes fia, miután egy bunkóval jól fejbe kólintották, a 6.
század Angliájában ébred fel, a Kerek asztal híres-nevezetes lovagjai között.
Először veszélyben forog az élete, de aztán ravaszsága és technikai ismeretei
révén hamar magas pozícióba kerül: ő lesz a "Főnök", gyakorlatilag Arthur király
"miniszterelnöke". Sikerét annak köszönheti, hogy technikai ismeretei révén nagy
varázslónak tartják (a híres Merlinnél is nagyobbnak). Az elkövetkező években
hol lovagként, hol álruhában bejárja az országot, sok izgalmas és mulatságos
kalandban van része, de fő célja a társadalom átalakítása. Titokban gyárakat,
iskolákat, telefonhálózatot létesít, megreformálja a gazdasági életet,
előkészíti a jobbágyfelszabadítást, a lovagság és a katolikus egyházi uralom
megdöntését. A döntő összecsapásban végül megsemmisíti ugyan lőporos aknáival és
gépfegyvereivel a lovagok seregét, de a tömegeket nem tudja meghódítani, ezért
vívmányai semmivé lesznek, őt magát Merlin varázslata sok évszázados álomba
meríti, melyből csak saját korában, közvetlenül halála előtt ébred újra. Mark
Twain szatirikus vénája ebben a fantasztikus témában sokféle lehetőséget talál:
egyaránt nevetségessé teszi és kifigurázza a romantikus lovagkort, a korabeli
Anglia még mindig az arisztokrácia bűvöletében élő világát, valamint saját
haszonelvű, korlátolt, technicista amerikai társadalmát. Ötletei, betétei,
persze nem sikerülnek mindig egyformán, sokszor a humoreszk szintjén maradnak,
de regénye a humoros világirodalomnak mégis maradandó alkotása. A regény a
tizenéveseknek és a felnőtteknek is maradandó olvasmányélményt nyújt.

Tom Sawyer kalandjai
Tom úgy érezte, hogy az élet reménytelen,
súlyos teher. Sóhajtva mártotta meszelőjét a vödörbe, végighúzta a kerítés
tetején, néhányszor megismételte ezt a műveletet, majd összehasonlította ezt a
jelentéktelen fehér felületet a végtelen, messze nyúló kerítéssel, és
elerőtlenedve leült egy fatörzsre.
A regény egyike a legnépszerűbb ifjúsági műveknek. Ezt páratlanul gazdag
meseszövése és bőven áradó humora mellett elsősorban felejthetetlen
gyermekszereplőinek köszönheti. Tom Sawyer, Huckleberry Finn, Becky Thatcher és
társaik történetének hátterében megelevenedik az 1800-as évek amerikai
kisvárosának világa. Missisipi-parti kisváros, Mark Twain gyermekkorának
színhelye, ennek világát emeli egyetemes érvényűvé az író e kivételes művészi
értékű alkotásban. A címszereplő joggal számíthatja magát a helyi nevezetességek
közé. Kétes értékű hírnevére kezdetben csak tanítószomorító cselekedetek, egy
fortélyos kerítésmeszelés és több olyan gyászos tett utal, amelyek kivívják
nagynénje, az áldott szívű Polly néni elkeseredését, továbbá mostohatestvére, a
mintafiúcska Syd felháborodását. Tom bizony nem áll mintagyerek hírében, bár
némi titkos becsvágy benne is motoszkál, szeretne ő is a vasárnapi iskola
érdemes növendéke lenni, de ebben nem kis szerepe van a szép szőke Beckynek.
Mivel azonban a valóság csupasz tényeinek ismeretében ezt elérhetetlennek látja,
ezért inkább a Spanyol Vizek Fekete Rémeként szeretné befutni fényes pályáját.
Ám egy temetőben tett éjféli kirándulás barátjával, Huckleberry Finnel
váratlanul más irányba téríti útját. Rá vár a feladat, hogy egy ártatlan embert
megmentsen az akasztástól, és méltó büntetéshez segítse Indián Joe-t. S a
tárgyalás, ahol Tom ritka bátorságról és jellemességről tesz tanúbizonyságot,
még nem is a csúcsa diadalának. Hátra van még egy hősi életmentés: az
elveszettnek hitt Becky Thatcher kiszabadítása a barlangból. - Kivételes értékű
ifjúsági regény.

Huckleberry Finn kalandjai
Na, ez jellemző rád, Huck Finn! Mindig azon a
végén fogod meg a dolgot, ahol a csecsemő is tudná... Ki hallott arról, hogy
ilyen vénkisasszony módjára szabadítsunk meg egy foglyot? Nem bizony; a
legnagyobb szaktekintélyek szerint is csak az ágyláb átfűrészelésével lehet;
aztán úgy kell hagyni, a fűrészport lenyelni...
A regény a Tom Sawyer folytatása, de önmagában is kerek történet. Címszereplője
Huckleberry Finn, egy részeges csavargó fia, aki új környezetbe kerül. Jótevői
mindent elkövetnek, hogy kulturált embert faragjanak belőle, de Huck nehezen
viseli el a "rabságot", amely nem kívánt módon ugyan - de véget is ér: apja
ellopja és visszaviszi az erdőbe. Az öreg brutalitása elől csellel megszökik.
Megrendezi saját meggyilkolását, tutajt szerez, és a Missisippin utazik lefelé.
Egyik nap felfedezi, hogy régi barátja, egy szökött néger rabszolga is a
szigeten bujkál. Huck elhatározza, hogy Jimet szabad földre juttatja. Útjuk igen
veszélyes, sokszor nehéz helyzetbe kerülnek. Állandóan menekülniük kell, végül
két kalandorral is találkoznak, akik szélhámosságra kényszerítik őket. Tervük
mégis sikerül, amelyhez a váratlanul felbukkanó Tom találékonysága is
hozzásegíti őket. A kalandozások után a két fiú ismét visszatér a civilizált
életbe, és Jim sorsa szintén megnyugtatóan rendeződik. A kalandokat Huck meséli
el, kedves humorral, a kamaszok közvetlen hangján. A történet során nemcsak a
gyerekek lelkivilágába, hanem az akkori telepesek zord életébe, a négerek
helyzetébe, gondolkodásmódjába is bepillantást nyújt a szerző, aki gyermekhősein
keresztül a társadalomból kiábrándult ember szabad és egyszerű élet utáni
nosztalgikus vágyának ad hangot. A Tom Sawyer kalandjai és a Hucklebery Finn, e
két egymással összefüggő mű az amerikai irodalom legnagyobb sikerű ifjúsági
regénye; felejthetetlenek alakjai, a két derűs és csínytevő főhős; kalandjaik az
európai fiatalok számára is alapélménnyé lettek. A művek feszes, realista
tónusa, pezsgő, bár néha brutális humora, plasztikus nyelve maradandó érték.
|