Vas István Radnóti Miklós talán legjobb barátja, a Nyugat ún. harmadik nemzedékének egyik legjelentősebb, nemzedéktársaitól poétikájában is, életpályában is igen sokban eltérő, önálló úton járó alkotója volt. Az avantgárd, Kassák bűvöletében indult költőként, hogy azután igen hamar (elsősorban talán Illyés Gyula és a klasszikus magyar líra hatására) az elsők egyike legyen, aki hangot és irányzatot váltott, az avantgárdtól a klasszikus modernség felé fordult, hogy azután minden belső érés és elmélyülés ellenére (vagy épp ennek következtében) meg is maradjon ennél a ma is aktuális poétikánál. Míg nemzedéktársai sokszor a mítoszok és irracionalizmus felé fordultak, Vas hangsúlyozottan a racionalitás, a józan ész költője volt és maradt. Verseinek igazi szépségét nem versbeszédének dekorativitása, zeneisége, ritmikai bravúrjai vagy a szürrealitás (ill. a szecesszió) felé fordulása, hanem a minden józanságon, linearításon átütő mélyrétegek, kompozicionális sajátosságok, racionalizált érzelmi töltés és bölcseleti konnotációk adják (Levél a szabadságról; Szeptemberi jegyzetek; Teréz körúti elégia; Óda az észhez; Rapszódia a hűségről; Velázques Vénusza; Párbeszéd két ismeretlen között; Oroszlán stb.). A válogatott kötetet szerkesztő Várady Szabolcs Vas István életművének egyik legjobb ismerője, összeállítása szinte tökéletes, mert nem hagy ki egyetlen igazán jelentős és jellemző Vas István-verset sem, valamint "ívével" érzékeltetni tudja a költő megtett útját, pályájának, fejlődésének alakulását. Ebben a könyvben pontosan tükröződik, amire a költő Vas István 1932-ben megjelent első kötete, az Őszi rombolás versei óta - előbb ösztönösen, később tudatosan - törekedett: a személyiség emberi és költői sorsát ábrázoló versek sorozatából kirajzolódó, lírai életregény. Annak az embernek a nyomvonala, aki nem hátrált meg gyáván a harc elől, mit kínál végzete, de önmagához végig hű maradván, kicsiny erővel szembeszállt vele, s már természettől nem volt épp kemény, bús elszántsággal megmaradt helyén (Verseim megjelenésére). S öt évtized alatt, az ó módi modernség hangján, azaz a költészet hagyományos formáihoz mindig ragaszkodva, és a köznapi beszéd szavaival, fordulataival élve (mint Eliot, vagy Szabó Lőrinc), összetéveszthetetlenül egyéni költői világot teremtett. Kétségkívül a legjobb, a költővel ismerkedni kezdők számára leginkább ajánlható Vas-válogatás - minden költészetkedvelő olvasó számára nélkülözhetetlennek tűnő kötet.