|
Angyalképző A Nyugat-Európába emigrált görög író Lambrakiszról írott könyve nemrég jelent meg, s láthattuk az abból készült "Z" című filmet is. Most egy másik fontos művét adjuk az olvasó kezébe. A három különálló regényt magába foglaló, de mégis egységes fogantatású "trilógia" elvontabb, áttételes, látszólag irreális világba vezet bennünket. Mintha csak valamilyen új dimenzióban járnánk, az élet, a halál és a szerelem útvesztői közt. Mindhárom regényrészben egy-egy fiatalember vergődik a maga életéért egyéni tisztaságáért, küzd a társadalom és a lét sötét erői, az elgépiesítés, az elidegenedés és a céltalanság ellen. A küzdelem a külső világgal, a tiltakozás a lelket fojtó erők ellen igen meglepő groteszk és abszurd helyzetekbe sodorja a hősöket. Mégis mindig emberközelben maradnak, együtt érzünk, együtt szorongunk velük, hiszen az irreális világ mögött ott sejlik a való világ, és a megragadó stílusú, víziós erejű mondanivaló mélyén a humánum szólal meg.
"Z" Szaloniki, Szaloniki!... 1963-ban egyik napról a másikra óriási Z betűk tűntek fel Athén, Szaloniki és más görög városok házfalain. A Z a görög "él" szó kezdőbetűje. Él, hirdették ezek a betűk, él Lambrakisz, a baloldali EDA párt parlamenti képviselője, a fiatal orvosprofesszor, akit Szalonikiben egy békegyűlés után, amelynek ő volt a szónoka, a nyílt utcán meggyilkoltak. Az esetről kiadott hivatalos jelentés gyorsan megállapította, hogy "közlekedési baleset" történt. A haladó közvélemény azonban felzúdul, hiszen bármilyen ügyesen rendezték is meg ezt a "balesetet", nyilvánvaló, hogy politikai gyilkosság történt. Vaszilisz Vaszilikosz, a párizsi emigrációban élő fiatal görög író nagysikerű könyvében ezt a politikai gyilkosságot és az azt követő vizsgálatot írja meg. A regény azonban nem egyszerű dokumentumokra épülő elemzés, hanem vérbeli irodalmi alkotás. A író megkapó lírai szeretettel ábrázolja hősét, szenvedélyes haraggal támad gyilkosaira, akik elvették Lambrakisz életét, de halhatatlanná tették, mert a görög nép örökre a szívébe zárta, és soha nem bocsát meg gyilkosainak.
A csodagyógyszer A nagy sikerű "Z" szerzőjének új regénye konkrét esetet dolgoz fel. Görögországban a ciprusi kaland és a fasiszta junta bukása után bizonytalanság, csodaváró hangulat alakult ki. Ebben a helyzetben tűnt fel egy Giorgosz Hyperomosz nevű ügyvéd, aki Kos szigetén, Hippokratesz egykori szentélye közelében egy minden betegséget gyógyító elixírt fedezett fel. Az egyszerű, babonás görög parasztok, akiknek nélkülözniük kellett a korszerű egészségügyi ellátást, csodát reméltek az elixírtől, s rajongói hívéül szegődtek. Hyperomosz nemcsak sarlatán, de jobboldali monarchista kalandor is volt, aki csalással szerzett népszerűségét eszméi propagálására használta fel. Ingyen osztogatta a "csodaszert" a fővárosi középületek előtt és másutt, szerte az országban, s közben a polgári demokrácia és a köztársaság ellen uszított. Szédelgéseit hosszú ideig nem leplezték le, mert egy 12 tagú "szervezőbizottság" állt mögötte, mely befolyásos nagytőkésekből és monarchista katonatisztekből állt. Vaszilisz Vasziliszkosz a világszerte ismert, népszerű író szatirikus-ironikus stílusban írja le a "csodás" gyógyulásokat, s egy-egy sors bemutatásával érzékelteti azt a társadalmi helyzetet, amelyben a "csodatevő" kultusza kialakulhatott.
A falakon kívül Vaszilisz Vaszilikosz új könyve, ismét tanúbizonyságot tesz a szerző politikai hitvallásáról, bátor elkötelezettségéről. Az itt sorjázó írások az irodalmi riport eszközével ábrázolják az 1967-es katonai puccs előtti Görögország életét, társadalmi összetevőit. Vaszilisz Vaszilikosz tág tereket fut be ezekben a riportjaiban. Ír a természeti katasztrófa sújtotta falvak lakóinak életéről, ellátogat az Athén legnagyobb szeméttelepén dolgozó munkások közé. Végigkíséri a halál árnyékából menekült, húszévi börtön után szabadon engedett politikai foglyok sorsát, az első világháború alatt lezajlott törökországi örmény-mészárlást, mely Franz Werfelt a "Musza Dag negyven napja" megírására késztette, Vaszilikosz eredeti naplójegyzeteket, tanúvallomásokat dolgoz fel, és így keres adalékokat a fasizmus természetrajzához, keresi a fasizmus történelmi előzményeit. Nem feledkezik meg a mai Görögország fasiszta rendszerének létrehozásán munkálkodó tisztikar bemutatásáról sem. Vaszilisz Vaszilikosz tehetség és bátor író. Ezzel a riportkönyvével is figyelmeztet bennünket: ne feledkezzünk el Görögországról, Homérosz földjéről, a demokrácia bölcsőjéről, ahol ismét felütötte fejét a fasizmus réme. |
