
Jules
Gabriel Verne - Verne Gyula
(Nantes,
1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24)
francia író
|
Egy fiatal ügyvéd, Pierre Verne első fiaként született. Apja önmagához hasonlóan jogi pályára szánta, de Jules nem érdeklődött az ügyvédi pálya iránt, s bár elvégezte a jogi egyetemet, soha nem praktizált. Szerette a kalandokat, s a "fény városában", Párizsban szeretett volna élni akkor is, amikor apja megfenyegette, megvonja tőle az anyagi támogatást. Eleinte sokat nélkülözött, s mindenféle munkát elvállalt, a maradék idejében pedig színdarabokat írt, kevés sikerrel. Dumas azonban biztatta, s ez sokat jelentett neki. Első komolyabb sikerét az Öt hét léghajón című művel érte el, amely 1862 karácsonyára jelent meg, s ennek révén anyagilag is rendbejött. Kiadója, Jules-Pierre Hetzel azonnal húsz évre szóló szerződést kötött vele. Egyre-másra jelentette meg regényeit, amelyek óriási sikert arattak otthon és külföldön egyaránt. Megteremtette az anyagi biztonságot családja számára, s most már nem kellett mással foglalkoznia, csak az írással.
Verne fő műve a Különleges utazások, mely 54 regényből áll. Novellákat, esszéket, illetve drámai és lírai műveket is írt. Kitűnő társasági csevegő volt. Úgy mesélgetett távoli tájakról, mintha maga járt volna a messzeségekben, amelyekről olvasott. Egy kényelmes vitorlás jachtot vásárolt. Ezzel a vízi alkalmatossággal hajókázott a Földközi-tenger tájain. Elég volt ehhez két vagy három értő tengerész és egy jó szakács. A kényelmes hálófülkében akár hölgyvendégekkel is utazgathatott. Legtöbb regényét a dolgozófülkében írta. A vendégek mesélgettek róla, hogy a kis helyiség a hajófenéken térképekkel van kitapétázva. A himbálózó íróasztalon jól odaerősített óriási földgömb segít az író képzeletének. Az évek múlásával betegségei egyre jobban gyötrik - cukorbetegsége súlyosbodik, így rendkívül szigorú diétát kell tartania, a látása is, hallása is romlik. Ujjait egyre gyakrabban akadályozza az "írógörcs", így sokat kénytelen szünetet tartani. Lassan sok szenvedéssel, de tovább ír, mert ez élteti. "Ha nem dolgoznék, nem érezném, hogy élek." - mondta feleségének, aki kicsit vissza akarja tartani, ami persze reménytelen vállalkozás. Miközben krimiket irogat megkapja a réges rég várt akadémiai tagságot, de nem utazik el Párizsba átvenni a kitüntetést. Már nem érdekeli annyira mások véleménye, ráadásul állapota rohamosan rosszabbodik. Lába egyre jobban fáj, az írógörcs egyre inkább kínozza, míg szemét hályog támadta meg, s egyik fülére megsüketül. Már nem képes egyedül írni, hanem mások olvassák fel a postát, s másoknak diktálja regényeit, gondolatait. 1905. március 17-én elveszíti eszméletét, de az orvosok még bíznak benne, azonban 20-án Verne állapota válságosra fordul. 1905. március 24-én délután három órakor a távíró közli a nagy lapokkal, hogy Jules Gabriel Verne francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom megalapítója elhunyt házában. Éjjel kettőkor elveszti az eszméletét majd reggel még néhány percre magához tér és családját szólítva nyolc óra előtt néhány perccel örökre lehunyja szemét.
Már életében sokan csodálták, de ugyanakkor voltak, akik fanyalogtak a regényei láttán, értéktelennek tartották műveit. Kortársai közül Zola, Balzac, Gorkij, Edmondo de Amicis, a két Dumas vagy George Sand elismerte tehetségét. Tisztelői közé tartozott Mengyelejev, Gábor Dénes, Szilárd Leó vagy Teller Ede, de megemlíthetjük XIII. Leó pápát is, aki magánkihallgatáson fogadta. Művei hatása a magyar irodalomban is érződik, hiszen Jókainak nem egy műve stílusában hasonlít a Verne-művekre, s ezt ő (mármint Jókai) nem is tagadta. Karinthy Frigyes szintén szerette, amit az Így írtok ti című írásában található Verne-utánzat mutat a legjobban. Műveiből már közel 200 filmfeldolgozás készült, amelyek között éppúgy találhatóak néhány perces némafilmek, mint százmillió dolláros szuperprodukciók. Az UNESCO nyilvántartása szerint évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei már 148 nyelven jelentek meg. |