|
Akkor miért nem szóltál,
hogy rossz utat választottam?
Akkor miért nem tiltakoztál,
mégis te vagy a választottam?
Azóta az átkok üldöznek,
sejtelmesen susogó árnyak.
Már régen kettétörtek
és sebzettek a szárnyak.
Akkor miért nem szóltál,
hogy a rossz útra léptem,
hogy fölösleges volt
minden megtett léptem?
Akkor miért nem szóltál?
Azóta már nem is éltem
s halni sem igen tudnák
önmagammal megbékélten.
|