AJÁNLÁSELŐSZÓTARTALOMÖNÉLETRAJZIMPRESSZUM

Emlékfoszlányok egy nyári éjszakáról...

Csókot lehel ma homlokomra lágyan
Hibátlan, kék tekinteted, mikor
Szemedben ég a tűz, és rám hajol
Álmos karod a csendes éjszakában.
Repít a méla szenvedély feléd,
Fogod kezem, s az ablakon sugárzik
A szőke csillagfény - ölembe mászik,
Kering belém a láz, s lehull eléd
A lelkem. Illatod vigyáz titokban.
Neved betűzöm épp, amíg topog
Cipőm a hangtalan, sötét sarokban.
Súlyos szavad agyamban fellobog.
Emlékeket tapaszt a szél kezemre,
Kacsint a nyár, s mosoly simul szemedbe...

2004. június 17., Vác

< >