AJÁNLÁSELŐSZÓTARTALOMÖNÉLETRAJZIMPRESSZUM

Visszanyert ártatlanság

Esőcseppek gördülnek meztelen,
Hószínű vállamon, s az Este nézi,
Mint olvad épp a fénysugár a régi,
Jól ismert házfalon, míg nesztelen
Távolba űz a Vágy - s én megteszem:
Eltépem arcod képmását az égi
Ősháború zajában... Így megéri
Életben lenni! Árny jön ellenem,
Belém mar, megvádol, gyilkolni készül,
Húsomba vájja rongyos ujjait,
Üvöltenék! - Tekintetembe szédül,
Szétporlad, és elfújom hamvait...
Túléltem ezt is... Semmi nem jöhet már,
Mi bűnösebbé tesz - feloldozás vár!

2005. május 8-9., Vác

< >