Egyre-másra,
Ahogy az évek telnek,
Új, és újabb kérdések jönnek,
De még a régiek sem múlnak.
Régiek és újak egyre csak gyűlnek,
De a felelet rájuk hol van, merre lapulhat?
Hidd el van válasz, s megoldás
Minden kérdésre, mégpedig készen,
És már régóta valahol ott lakozik mélyen,
Csak még nem ismered.
Ha tudnád, tán el sem hinnéd
ez milyen roppant egyszerű:
De ha tudod is, az önmagában kevés, hit is kell még hozzá,
Mert minden válasz, s egyben megoldás kulcsa abban rejlik,
Hogy elhidd,
Hogy képes vagy,
Hogy tudsz szeretni!
És ha szeretsz, akkor
Nem kell folyvást kutatni, keresni,
hogy cserébe mit kapsz érte!
Még azt sem kell firtatni, hogy vajon fog-e valaki szeretni.
Neked nem kell mást tenni, mint önzetlenül szeretni!
Indulj, hát tettre készen!
Cselekedj! és ne feledd,
Hogy utadon az vezessen,
a mindenható orvosság neve
SZERETET!
Author: Izsó Antal
Mondhatnád túl késő. Meglehet, felelném, de talán mégsem késtem le mindenről. Igaz nem tartozom azon szerencsések közé, akiket a múzsa már ifjúkorban megérintett. Maradt tán mégis egy reménysugár számomra is. Életem folytonos keresésből állt eddig, de keveset találtam. Az út végén, nyugdíjasként a pihenés várna rám, ehelyett most próbálom lázas igyekezettel behozni mindazt, amit elmulasztottam. Egy belső erő írásra késztet. Sötét szobámban ülve, magányosan töltött csöndes éjszakai órák alatt, olvasólámpám sugara fényében újabb és újabb történetek születnek… Izsó Antal.
Egy válasz
Talán nincs is fontosabb a szeretetnél, amely önzetlen, szép, tiszta érzés, ellentétben a szerelemmel, amely bírtokló és önző is tud lenni. A szerelmes ember nem teljesen beszámítható, ezért a cselekedetei is kiszámíthatatlanok, de aki szeretettel szeret, az soha nem tud bántani, attól nem kell tartani.
Szeretettel: Rita