Alföldiként a Magyar tengerél

Alföldiként a magyar tengernél
Emlékszem, mily izgalommal ültem a buszon, mely ide hozott.
Nyújtogattam nyakam mint egy kíváncsi iskolás. ,,Végre láthatom!” Gondoltam.
A busz rohant végig a parti úton, én meg a látványba méláztam.
Utam egyből a partra vezetett. Néztem ahogy hullámzik, mely nem monotonnak tűnt az én szememben, hanem folyton változónak.
Körben nagy hegyek, s dombok ,mint megannyi szelíd óriás, aki az életet adó vízhez siet. El is képzeltem magamban e mitikus jelenetet. Azon kapom magam, hogy már órák óta csak a vízet kémlelem.
Szinte elfelejtettem a magam körüli világot. Még mindig csak ülök a parton s lélekben a tó örvénylő habjaiba gázolok, s alá merülök a csendes mélybe. Nem fuldoklok, csak csodálom a lenti világot.
A sok letűnt kor kincsét, mely a vízbe süllyedt. Legyen az római kincs, lovagi kard vagy elutasitott jegygyűrű. E sok kincset kopoltyús had őrzi. A süllők, harcsák, potykák nem mesélik el a kincsek titkát.
S, mint ahogy a mélybe süllyedtem, úgy török most a felszínre, meg sem állok, a magasba szállok. Föl a hegyek, a felhők felé ahonnan mindent jól látok.
Alattam nyúlik el karcsú vitorlások büszke helyszíne, melynek környékét egykor a visszhang töltötte meg. Megakad tekintetem a vízbe törő földnyelven, mely úgy tűnik mint kéz, ami az elérhetetlen után nyúlik.
Ó de jó lenne ide fent maradni, de a kikötőbe befutó hajó kürtje visszaránt a jelenbe. Körül tekintek, s oly lassan kelek fel, ki álomból ébredt.
Tudom, mikor a hegyek közé látogatott alföldi szívem, ott hagytam lelkem egy darabját. Most itt e víz partján még egy kis darabot hagyok.
Megfogadom hogy még visszatérek,s újra bele merülvén a magyar tengerbe hagyom hogy elvarázsoljon.
Karsai Zénó
Author: Karsai Zénó

Kedves Olvasó! Wass Albert, Móricz Zsigmond,Ernest Hemingway,Fekete István és Rejtő Jenő munkássága már gyermekkorom óta nagy hatással voltak rám. 4 évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni az írással. Kezdetben verseket írtam, utána pedig az elbeszélések következtek. A munkámból kifolyólag rengeteg időt töltök a szabad ég alatt és objektív szemlélőként figyeltem meg a természetet, annak minden szépségével és rendjével együtt. A mezőgazdaságban és lótenyésztésben szerzett tapasztalataim sok írásomnak adott ihletet. A bejegyzéseimben szerteágazó témákról fogok írni, mint például természetjárás, vadászat, kutyatartás- és tenyésztés, mezőgazdaság, lótartás- és tenyésztés, történelem és irodalom.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zátony

Letéplek a piedesztálról, elég volt! Nem nyomom többet zárt kapun a csengőt. Kihűlt a hitem, verseim hangja halott, s a homokba rejtem a csalfa, vak

Teljes bejegyzés »

Kötelék

Aznap, amikor megszülettetek, rám tekintett gyönyörű szemetek. A kezemben pihent apró kezetek, rájöttem az anyaság mit jelent. Boldogan vártam, hogy megérkezzetek, hogy életem beteljesüljön Veletek.

Teljes bejegyzés »

Humorral és szeretettel

Ma egy híres írónőre emlékezünk, aki velünk maradt könyvein keresztül. ki humorral mesélt a hétköznapokról, az emberi szívről, örömről, gondokról. Pontos megfigyelője volt a világnak,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: A Lét

Rózsa Iván: A Lét A Lét utánam is folytatódik majdan tovább: De talán az én létezésem sem volt hiábavaló. A Végtelenben egyesül az összes lét,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Végtelen Egy

Rózsa Iván: Végtelen Egy Utunk vége olyan, mint a kezdete: Végtelen. Vagy az örök Semmi vár ránk? Ami szintén Végtelen… (Vágtázó Csodaszarvas: Végtelen Egy) Budakalász,

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Burundi űrkikötő

Rózsa Iván: Burundi űrkikötő (Ozric Tentacles: Burundi Spaceport) Felavatják az űrállomást Burundiban; Özönlik is a fényes ünnepségre a nép. Látni akarják a rakétát a magasban;

Teljes bejegyzés »