Hogy mit láttam?

Sárban és verejtékben botladoztam,míg kerestem helyemet.

De valami mást találtam meg .

 

Nem volt több akadály,se buktató.

Csak az amit nem vártam talán soha.

 

Ott volt előttem , nem menekült csak állt.

Én döbbentem figyeltem csupán.

 

Kezem nyújtottam felé,jól eső meleg töltött el.

Nem voltam már fáradt,se levert.

 

De mielőtt megérinthettem volna ,tova szállt.

El illant és talán sose láttom többet már.

 

Hogy mit láttam?

Legyen talány vagy az amit mindannyian régóta kutatunk már.

Karsai Zénó
Author: Karsai Zénó

Kedves Olvasó! Wass Albert, Móricz Zsigmond,Ernest Hemingway,Fekete István és Rejtő Jenő munkássága már gyermekkorom óta nagy hatással voltak rám. 4 évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni az írással. Kezdetben verseket írtam, utána pedig az elbeszélések következtek. A munkámból kifolyólag rengeteg időt töltök a szabad ég alatt és objektív szemlélőként figyeltem meg a természetet, annak minden szépségével és rendjével együtt. A mezőgazdaságban és lótenyésztésben szerzett tapasztalataim sok írásomnak adott ihletet. A bejegyzéseimben szerteágazó témákról fogok írni, mint például természetjárás, vadászat, kutyatartás- és tenyésztés, mezőgazdaság, lótartás- és tenyésztés, történelem és irodalom.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Sorsfonal

Körbe tekergő fekete fal, Összeér bennünk a sorsfonal. Szeretnélek Téged igazán szeretni, De nem lehet hozzád közel kerülni. A benned élő látomás, Egy láthatatlan űrállomás.

Teljes bejegyzés »

Végső pont

* Végső pont Vajon, milyen foka kell a kétségbeesésnek, hogy kamion elé vesd magad vagy a szakadékba ugorj? Hogy visszautasítsd az ételt, de még vizet

Teljes bejegyzés »

Este a téren

Ez őszi, fáradt, késő délután,  egyedül csak én vagyok,  a közeli kihalt füves téren.  Magamban ülök egy félreeső padon.  Merengek hosszasan,  és észre sem veszem, 

Teljes bejegyzés »

A szárítókötélen

A nagymamám soha nem kérdezett. Nem azért, mert nem tudott volna, hanem mert tudta, mit nem szabad. A szárítókötél ott húzódott a kert végében, két

Teljes bejegyzés »

Vízbe merültünk

Vízbe merültünk újra, és újra, Mert nem tudtuk mit hoz a holnap, És az öröm perceit e félelem felnagyította, De hűs karjával átkarolt bennünket a

Teljes bejegyzés »

Őszinte szerelmi vallomás

Őszinte szerelmi vallomás     Szeretlek minden reggel és délelőtt, felkelő napnál egy hófehér ház előtt.   Szeretlek minden percben és órában, jelen vagy minden

Teljes bejegyzés »