Életem szövetét magam alakítom.
Dobbanó szívemben szüntelen megbízom.
Bátorsággal nézek a tág horizontra.
Tekintetem réved egyetlenegy pontra.
Ez a mély szeretet csodálatos képe,
mely nehézkes utam központi egésze.
A csillagrendszerek végtelen nagysága,
bennünket éltető Napunk ragyogása
ad keretet nekünk, porszemnyi énünknek.
Emeljük az égre büszke tekintetünk.
Őrizzük meg hűen tiszta emberségünk.
Legyünk jó társai mindenkor egymásnak.
Közösen tudunk megfelelni a kihívásnak.
Author: Horváth Zita
Gyermekkorom óta egyre jobban szeretek olvasni. Első legkedvesebb olvasmányaim: Horgas Béla: Mesélek a zöld disznóról, Hetvenhét magyar népmese, A. A. Milne: Micimackó és Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg. Magyartanáraim: Pék Pál, Borók Erzsébet és Dr. Márkus Ferenc emberségre és az irodalom szeretetére neveltek. Kamaszkoromban kezdtem el verseket írni. Ha valami fájdalom ért, versírással vigasztaltam magam. Néhány nap múlva kidobtam az írásaim. Amit először megtartottam egy töredék: Ragyogó tündefény Áradó hű remény Boldogság Első versem 2001.07.18-án született Csipkerózsika felébred címmel. Eleinte csak magamnak írtam, majd pályázatokra. Miután művész barátnőm felfedezett, 2015. februárjában önálló irodalmi estet szerveztetett nekem. Írásaimon érződik a foglalkozásaim hatása. Szombathelyen végeztem tanító szakon, később Kaposváron könyvtárosként. 2022-ben csatlakoztam a Takács László Irodalmi Körhöz. A tíz éves TALK Egyesület Örök most antológiájának címadója vagyok. Verseim antológiákban jelentek meg. Karácsony fénye című költeményemmel kerültem az Irodalmi Rádió szerzői közé. Köszönöm a lehetőséget.
